A Kúria új elnökének megválasztása újabb lépés a kormányzó többség bíróságokkal szembeni támadássorozatában. A bírók tiltakozása ellenére az egypárti jelölt Varga Zs. András beejtőernyőztetése a bírósági rendszer csúcsára világos üzenet a bíróknak: a kormányzó hatalom nem hajlandó tiszteletben tartani függetlenségüket.
A Fidesz 2010-ben történt hatalomra kerülése óta a bíróságok függetlensége állandó veszélyben forog. Az igazságszolgáltatás függetlenségét ásta alá a bíróságok igazgatásának központosítása, a bírák kényszernyugdíjazása, a Legfelsőbb Bíróság elnöki mandátumának idő előtti megszüntetése, az erős kormányzati kontroll alatt álló közigazgatási bíróság felállításának – elbukott – kísérlete és a kritikus bírókkal szembeni nyomásgyakorlás.
A Magyar Helsinki Bizottság angol nyelvű elemzése szerint Varga Zs. András megválasztása újabb támadás a bírói függetlenséggel szemben, amely tovább mélyíti a magyar bíróság alkotmányos válságát, veszélyezteti a bírák belső, szervezeten belüli függetlenségét, lerontja a hatalmi ágak megosztásának rendszerét és különösen fenyegető az alapjogok védelmére nézve.
Varga Zs. úgy lett a Kúra elnöke, hogy egy napot sem dolgozott bíróként, rendesbírósági tárgyalást sem vezetett soha. Az Alkotmánybíróság tagja volt, amely nem része a rendesbírósági rendszernek. Az alkotmánybírókat a (2010 óta egypárti kétharmados többséggel működő) parlament választja, és Varga Zs. már az alkotmánybírói székbe is egypárti választottként ülhetett be.
Varga Zs. Andrást a 3000 bírót képviselő önigazgatási szerv, az Országos Bírói Tanács (OBT) tiltakozása ellenére választották a Kúria elnökévé. Az OBT 14 tagjából 13 nem támogatta a jelölését. Ülésük utáni közleményükben emlékeztettek arra, hogy Varga Zs. András nem rendelkezik kellő tárgyalótermi és igazgatási gyakorlattal. Felhívták a figyelmet arra is, hogy komoly aggályok merülnek fel a jelölt függetlenségét és pártatlanságát illetően is.
A súlyos kifogások ellenére történő megválasztásával a kormányerő dölyfös választ adott a teljes bírói kart képviselő OBT aggályaira, valamint civil szervezetek és nemzetközi szervek aggodalmaira is.
A Kúria elnöke nem véletlenül egyike a legfőbb közjogi méltóságoknak. A kezében összpontosuló hatalom révén nem csak a Kúrián belül, hanem az egész bírósági rendszerben kiemelt szerepet játszik:
– rendelkezik a kúriai bírók kinevezése, beosztása és előmenetele szempontjából kulcsfontosságú igazgatási jogosítványokkal;
– gyakorolja a kúriai bírók mindennapjait meghatározó munkáltatói jogokat;
– meghatározza az ügyek elosztását, és kihat a tanácsok összetételére;
– a jogegységi eljárások és a nemrégiben bevezetett korlátozott esetjog révén erős jogosítványokkal rendelkezik az alsóbb bíróságokra kötelező ítélkezési gyakorlat kialakításában.
Mindezek a jogosítványok olyan hatalommal ruházzák fel Varga Zs. Andrást a bírói szervezetrendszeren belül, amely alkalmas lehet arra, hogy a bírói függetlenséget külső szemlélő számára nehezen látható módon, a szervezeten belül korlátozza. Ha Varga Zs. András a Kúria elnökeként nem tudja függetleníteni magát az őt megválasztó politikai hatalomtól, könnyen a kormányzat erőátviteli elemeként, transzmissziós szíjaként működhet a bírósági rendszeren belül.
A Magyar Helsinki Bizottság elemzése a Kúria új elnökének megválasztásáról angol nyelven itt érhető el:
https://www.helsinki.hu/wp-content/uploads/The_New_President_of_the_Kuria_20201022.pd
