Napokig nem lehetett elérni egy fontos kérdésben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának szakmai munkatársait.
A központjuk titkárságán dolgozó munkatársnő ugyan felvette a telefont, de az általa ajánlott munkatársak se a városi telefonjukat, se a mobiljukat nem vették fel napokig. Miután újból hívtam a nemzeti park igazgatóságát, újabb neveket és telefonszámokat diktált ugyanaz a telefont felvevő munkatársuk. Erre jeleztem, hogy mi a garancia arra, hogy a most ajánlottak felveszik majd a telefont. Egy egyszerű de fontos kérdésre ekkor már öt napja nem reagált érdemben a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. Ekkor a telefonnál lévő hölgy elkezdett méltatlankodni, hogy újságíróként miért mondok ilyeneket és egyébként is miért viselkedek így. Továbbá kikötötte, hogy én többé ne hívjam a 36-411-581-es számot, azaz önkényesen letiltott mindkettőnk munkavégzésére rendeltetett telefonszámról. Ezt követően kerestem az intézmény igazgatóját, Rónai Kálmánnét, aki sajnálatos módon éppen szabadságon van. Ezért ilyen formában közölném, hogy egy közpénzből működő intézmény munkatársa senkit sem tilthat le a munkahelyi telefonról, pláne nem a központi számról. (Most vegyük ki a zaklatást, ami ebben az esetben fel sem merülhetett). Kezdetektől fogva bemutatkoztam (ő ezt nem tette meg egyszer sem, de azért remélem visszakövethető a személye) és megneveztem a hírportált is, amelyiknek éppen eljártam a képviseletében.
El kell mondanom, hogy egy újságírónak, így nekem is az a feladatom, hogy tájékoztassam az olvasóimat, ha kell, sürgessem az információ megérkezését. Az igazgatóságnak elsősorban nem az én kedvemben járva kell a kérdésekre, a jelenségekre válaszolni, hanem azért, mert nekik is érdekük, hogy elmondhassák álláspontjukat. Sokszor éppen azt kifogásolják az intézmények, hogy őket meg se kérdezték. A Szerkesztőségünk együttműködést remélt nem pedig vitákat arról, hogy miért nem adnak választ, a Bükk-fennsíki fapusztulás vagy inkább fapusztításról öt nap elteltével sem. Egy ilyen intézménynél, ha valaki éppen elfoglalt, nem ér rá vagy csak egyszerűen nincsen kedve válaszolni, mindig kellene lennie olyan munkatársnak, aki viszont eleget tud ennek a feladatnak tenni, például a köztájékoztatás miatt is.
Időközben megjött a válasz a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságától, azt lényegében (kivéve a fogalmazási hibákat) szó szerint közöltük az erről szóló anyagunkban.
Lehetett volna ezt egy-két nap alatt is minden akadékoskodás nélkül megtenni – sajnos az Igazgatóságnak ez most nem sikerült.
Kertész Z István újságíró, turisztikai szakíró
