Törvénytelenül járt el Kiss Anita, Budapest III. kerületének bukott jegyzője.
2018 december 19-i cikkünkben körbejártuk, hogy Kiss Anita, Budapest III. kerületi jegyző törvényesen járt-e el, amikor az MTVA Kunigunda utcai székházából birtokháborítás címén – rendőri fellépést kilátásba helyezve akarta eltávolítani a bent a munkájukat végző parlamenti képviselőket.
Ma, csütörtökön az első fokú bíróság után a másod fokú, a Fővárosi Törvényszék is úgy foglalt állást, hogy az országgyűlési képviselők jogszerűen tartózkodtak az épületben és végezték volna a választóik által rájuk bízott munkájukat. Egyben semmisnek mondta ki, Kiss Anita, bukott harmadik kerületi jegyző birtokvédelmi határozatát, amelyben jegyzői hatáskörét jóval túllépve azonnal végrehajtandó végzéssel érte el, hogy az országgyűlési képviselők távozzanak az épületből.
2018 december 16-án és 17-én az országgyűlési képviselők jogszerűen tartózkodtak az MTVA Kunigunda utcai székházában. A köztévében vagy a közrádióban az ellenzéki országgyűlési képviselők az öt pontból álló követelésüket szerették volna beolvasni vagy beolvastatni. Sem az épületbe való belépésük sem ez a törekvésük nem ütközhetett jogszabályba, hiszen a törvény erre felhatalmazást adott nekik. Az érintettek is hangsúlyozták, hogy parlamenti képviselőként joguk van a közpénzből fenntartott intézménybe bemenni, és ott nem akadályozhatják őket a szabad mozgásban. vagyis a munkájukban.
A jogerős ítélet kimondja, a honanyák és honatyák a képviselői jogaikkal éltek, így az óbudai jegyző birtokháborítási határozata érvénytelen és semmis.
Mint korábban megírtuk:
„Az első, ami rögtön szembeötlő, hogy Kiss Anita jegyző milyen gyorsan reagált, két munkatársával rögvest ott termett a helyszínen egy birtokháborítási ügyben, amely máskor hetekig, hónapokig is eltart. Másrészt semmibe vette az országgyűlési képviselő jogállásáról szóló törvényt, amely kimondja, hogy igazolványukkal bármely közintézménybe bemehetnek, ott tartózkodhatnak a munkájuk elvégzése céljából. Bár a törvény azt is kimondja, hogy a közérdekű üzem megzavarása nélkül tehetik ezt meg, de ebben az esetben a zavart éppen a panaszos, vagyis a megbízott vezérigazgató, Papp Dániel követte el azzal, hogy minden szinten akadályozta, hogy a képviselők a jogállásuknak megfelelően elvégezhessék a munkájukat, beolvassák vagy beolvastassák az ellenzék által elfogadott öt pontot. Papp Dániel már csak azért sem lett volna jogosult ezt megakadályozni, mert személyében érintett volt az ötödik pontban, amely az ő lemondását követelte. A több, mint két és fél millió választó, aki az éppen bent lévő képviselőket a parlamentbe beküldte, ennek közzétételét követelte. Ez a tény hatalmas legalitást adott az országgyűlési képviselőknek, hogy a közpénzből, tehát az ellenzéki szavazók adóforintjából is fenntartott – kilencven milliárdos költségvetésű közintézményben elérjék a petíció beolvasását. Ezt akadályozta a panaszos, de Kiss Anita jegyzőnő nem mérlegelte kellőképpen azt a tényt, hogy a képviselőkről szóló törvényt nem keresztezheti alacsonyabb rendű rendelkezés. Különösen az mutatja a jegyző túlbuzgóságát, hogy a jövőre nézve is megtiltotta, hogy az országgyűlési képviselők belépjenek a közmédia területére, legalábbis, ha szó szerint vesszük a határozatot. Egyébként a birtokvédelmi rendelkezéseket nem politikai viták rendezésére alkotta meg a jogalkotó. Bár van a birtokvédelemi rendeletekben a jövőre nézve hatáskör, de azok sem csorbíthatják az országgyűlési képviselők jogait. Ez egyszerűen hatásköri túllépés. Az épületben szó nem volt randalírozásról, egyszerű és világos céllal érkeztek a képviselők, amelynek teljesítése – ami kötelező érvényű lenne – esetén haladéktalanul távoztak is volna.”
Kertész Z István
