A rendőrség továbbra is rendszeresen garázdaság vagy rongálás miatt folytat nyomozást olyan ügyekben is, amelyek valójában gyűlölet-bűncselekmények. A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) ismételten felhívja az ügyészség és a rendőrség figyelmét, hogy alkalmazza azt a nyomozási protokollt, amelyet öt hónapja bocsátott ki az országos rendőrfőkapitány.
Vegyünk néhány idei példát! Október 23-án egy szélsőjobboldali csapat vonult a VIII. kerületi Auróra közösségi házhoz. Az LMBTQI mozgalomnak a homlokzatra kifüggesztett szivárványszínű zászlóját letépték és elégették, a falakat a Légió Hungária horogkeresztet idéző jelképeivel fújták tele, és csak a személyzet lélekjelenlétének köszönhető, hogy az egyébként zárva tartó helyre nem tudott betörni a fenyegető tömeg. Szeptemberben Budapesten a Nagymező utcában egy taxis bántalmazott homofób szidalmazások közepette három meleg fiatalembert. Augusztus elején két csuklyás személy több azonos nemű párt ábrázoló plakátot távolított el és gyújtott fel. Júliusban a Balaton Sound Fesztiválon egy mintegy 15 fős társaság négy olyan fiatalt vert össze, akiket „migránsoknak” nézett. A sértettek beszámolója szerint a rasszista indíték egyértelmű volt. Februárban Budapest II. kerületében a budai világháborús kitörésre emlékező neonácik egyetemistákat ütöttek meg, a szabad oktatást és a szexuális kisebbségek egyenlőségét jelképező zászlóikat elvették, mert ellenkezett társadalmi felfogásukkal.
Ehhez képest mind az öt ügyben garázdaság miatt indult eljárás és folyik jelenleg is a nyomozás. Pedig a sértetti képviselőként eljáró Magyar Helsinki Bizottság és a Háttér Társaság ügyvédei valamennyi esetben arra kérték a nyomozókat, hogy közösség tagja elleni erőszak miatt folytassák le az eljárást. Bár akad jó példa is, a hatóságok szerint nincs gond az „alulminősítéssel”, mert a bűncselekményt akár a nyomozás lezárásakor is át lehet minősíteni közösség tagja elleni erőszakra.
Ha egy cselekmény minősítésekor nem veszik figyelembe, hogy az elkövető a megfélemlítést, erőszakot vagy riadalomkeltő magatartást előítéletes indítékkal követte el, akkor a kiszabható büntetés is enyhébb lesz. Például csoportos garázdaság esetén a büntetés 3 évig terjedő szabadságvesztés, míg előítéletes szándékkal elkövetett cselekmény esetén akár 8 év is lehet. Ezen túlmenően is, ha garázdaság miatt folyik a nyomozás, akkor a megtámadott személyek formálisan nem minősülnek sértettnek, így jogaik is korlátozottabbak.
Idén július 18-án utasítást adott ki az országos főkapitány a gyűlölet-bűncselekmények kezeléséről. Ennek részét képezi az előítélet-indikátorok felsorolása (például az, ha a sértett valamilyen sérülékeny csoport tagja vagy egy védett csoport rendezvényén történik az atrocitás), amelyek segítséget nyújtanak abban, hogy a rendőr felismerje, gyűlölet-bűncselekményről van szó.
Annak ellenére, hogy a fenti esetek mindegyikénél szép számmal találhatunk előítélet-indikátorokat, a rendőrség és a nyomozást felügyelő ügyészség ragaszkodik ahhoz, hogy puszta garázdaságként és ne gyűlölet-bűncselekményként kezelje az ügyeket, ami végső soron egérutat biztosíthat az elkövetőknek ahhoz, hogy kisebb büntetéssel ússzák meg.
A GYEM ezért a Legfőbb Ügyészséghez fordul, hogy avatkozzon közbe a konkrét nyomozásoknál, valamint civil szervezetek immár nyilvánosan is arra kérik a rendőrséget, hogy tartsák be a főkapitányi utasítást, és ha indikátorok utalnak a közösség elleni erőszakra, akkor a nyomozást ezért, ne pedig enyhébb megítélésű bűncselekmények miatt indítsák meg és folytassák le.
Bővebben: Dombos Tamás (Háttér) tdombos@hatter.hu és +36 20 537 4378, valamint Ivány Borbála borbala.ivany@helsinki.hu és +36 20 213 0276
A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) tagjai: Amnesty International Magyarország, Háttér Társaság, Magyar Helsinki Bizottság és Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A munkacsoport honlapja: http://gyuloletellen.hu/
