Nem jártam még sose a miskolci Földes Ferenc gimnáziumban, de kamaszkorom óta tudok a létezéséről, és azt is, hogy oda bejutni nagy érdem. Most, hogy a több, mint húsz éve igazgatója, Veres Pál a helyi ellenzék közös polgármesterjelöltje, megint eszembe jutott az iskola. Az igazgató volt az, aki sikerrel kiállt a tanintézmény nevének megtartása mellett, ez önmagában sem kis teljesítmény. Azonban, ha a lakosság többségének bizalmából elnyeri a polgármesteri megbízatást, biztos vagyok benne, hogy jól fog vele járni a város.
Most azonban azért jutott eszembe a Földes Ferenc gimnázium, mert újból a kezembe került Asperján György: Rohanj velem című ifjúsági regénye. Az 1980-ban megjelent műből 1982-ben készítettek kitűnő filmet. A kissé elhúzódó regényből igen ügyes játékfilm született, amelynek forgatókönyvét szintén Asperján György írta. Az egyik legjobb magyar film, amit valaha láttam. A könyv szereplői igen élethűen elevenednek meg a mozivásznon. És azért írom a mozivásznat, mert az 1982-ben készült alkotást nem sokkal a bemutatója után én is moziban láttam először. A felvételek, a kitűnő zene, és a maximumot nyújtó szereplők együttesen egy élvezhető mégis megható történetet elevenítettek meg. A Katica nővért alakító Töreky Zsuzsa színésznő máig emlékezetessé teszi számomra a filmet, amelyet nem rég egy filmklubban újból megnézhettem. Pedig a regénnyel azonos című „Rohanj velem” mozifilmet a korabeli kritika egy része nagyon lehúzta. És, hogy kapcsolódik a könyv és a film a Földeshez? Mind a kettő úgy ér végett, hogy a 14 éves főszereplő fiúnak a tanára elintézi, hogy oda vegyék fel, és azzal nyer még négy évet, hogy eldöntse, mi akar igazából lenni. És az is aktuálissá teszi ma a kérdést, amikor a kormányzat le akarja építeni a gimnáziumi hálózatot, vagyis inkább csak a tehetősebbek gyerekeinek megtartani ezt a választási lehetőséget. Most ezért is figyelem kiemelten annak a polgármester-jelöltnek az eredményességét, aki 33 éve tanít a Földes Ferenc gimnáziumban.
Kertész Z István
