Történelmi jelentőségű, hogy a megismételt első fokú eljárásban felelőst hirdettek az ajkai vörösiszap-katasztrófa perében. Ám a hatóságok felelősségét firtató kulcskérdések továbbra is tisztázatlanok maradtak. Ahhoz, hogy a jövőben Magyarország elkerülhesse a hasonló katasztrófákat, független és hatékony hatóságokra van szükség, valamint olyan erős és működő jogszabályokra, amelyek képesek biztosítani a környezetvédelem legfontosabb alapelvét, „a szennyező fizet”-elvet.
Mindenképpen örömteli, hogy a 8 éve húzódó vörösiszapperben a bíróság kimondta a Mal Zrt. vezetőinek felelősségét. A mai ítélet azonban továbbra sem ad választ a hatóságok felelősségét firtató kulcskérdésekre. A Mal Zrt. által üzemeltetett kolontári vörösiszap-tárolóban ugyanis – a cégvezetők és a hatóságok asszisztálásával – az engedélyektől jelentősen eltérő tevékenység zajlott.
Mint ahogy arra a Greenpeace Magyarország már számtalanszor felhívta a figyelmet, [1] több tisztázatlan elem fedezhető fel a jogszabályi előírások és a Mal Zrt. engedélyeiben leírtak, illetve a vörösiszap-tározón a gyakorlatban folyó tevékenység között. A zöld szervezet 2017-ben a másodfokú eljárás során nyújtotta be aggályait a Győri Ítélőtáblának, melyben két fontos megállapítást tettünk:
A kolontári gátszakadásban közel 1 millió köbméter folyékony lúg ömlött ki a tározóból, miközben a Mal Zrt. korábbi katasztrófamegelőzési terve csupán legfeljebb 400 000 köbméter kijutó anyaggal számolt.
A baleset után vételezett minták lúgossága legalább százszorosan haladta meg a veszélyességi értéket, a Mal Zrt. 2006-os engedélyében a X. kazetta mégis „nem veszélyeshulladék-tárolóként” lett besorolva. A katasztrófát követően az Európai Bizottság kijelentette, hogy „a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezt a hulladékot – tekintettel annak rendkívül maró jellegére – veszélyes hulladékként kellett volna besorolni.” [2]
„A kolontári katasztrófa fő oka az volt, hogy megfelelő hatósági ellenőrzés hiányában az ajkai vörösiszaptározó X. kazettájában lényegesen több lúgos vörösiszapos folyadékot tároltak, mint amennyiről a cég engedélye szólt. Annak pedig, hogy a baleset ilyen sok emberi sérüléssel és egyes esetekben halálesettel is járt, az az oka, hogy az anyag lúgossága – szintén megfelelő hatósági ellenőrzés hiányában – százszorosan meghaladta a veszélyességi értéket. Ez a két kulcskérdés felveti a hatóságok felelősségét, amelyet azonban a ma lezárult bírósági eljárás sem vizsgált” – mondta Simon Gergely környezetkémikus, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
Ahhoz, hogy a jövőben Magyarország elkerülhesse a hasonló katasztrófákat, független és hatékony hatóságokra van szükség, valamint olyan jogszabályi környezetre, amely a veszélyes hulladékokkal és technológiákkal dolgozó cégektől valódi pénzügyi garanciákat követel meg, hogy baleset vagy csőd esetén hely tudjanak állni az általuk okozott károkért – azaz biztosítani tudják a környezetvédelem legfontosabb alapelvét, „a szennyező fizet”-elvet.
