Fokozatot vált az uniós kötelezettségszegési eljárás, amely a menedékjog kiüresítése és menedékkérők segítőinek kriminalizálása miatt indult. Az Európai Bizottságot (EB) nem győzték meg a kormány válaszai, így két hónapot kap arra, hogy tájékoztassa az Unió szervét a jogellenes állapot felszámolása érdekében tett intézkedésekről. Az EB indoklással ellátott véleménye összecseng a Magyar Helsinki Bizottság álláspontjával: jogilag is igazolhatatlanok a civil segítőket fenyegető rendelkezések.
A kormánytöbbség június 20-án immáron 7. alkalommal módosította az Alaptörvényt és olyan törvényi rendelkezéseket fogadott el, amelyek a gyakorlatban lehetetlenné teszik a menedékjog alkalmazását és börtönnel fenyegetik a menedékkérők civil segítőit. A Magyar Helsinki Bizottság már a parlamenti vita alatt bírálta a kormánytöbbség valódi célját, a civilek megbélyegzését és kriminalizálását. Az új törvénynek és az Alaptörvény módosításának elfogadása után világossá vált: a rossz céloknak a jogi megfogalmazása is rossz lett. A civil jogvédő egyesület a parlamenti szavazás napján is leszögezte: az új szabályok az uniós joggal is ellentétesek.
Az Európai Bizottság (EB) tavaly július 20-án hivatalosan értesítette a kormányt a kötelezettségszegési eljárásról. A kormány két hónapot kapott arra, hogy meggyőzze az uniós szervet, az új rendelkezések nem ütköznek uniós jogba. Ma kiderült, a kormánynak nem sikerült meggyőznie az európai biztosokat.
AZ EB négy ponton kifogásolja az új jogszabályokat:
1) Az Alaptörvény menedékjogi rendelkezésének júniusi módosítása megengedhetetlenül szűkíti ezt a fontos emberi jogot. Az EB kitér arra is, hogy hiába foglalták mindezt az alkotmányba, a hazai szabályozás semmiképpen lehet ellentétes az unióssal.
2) A menedékjogi törvény módosítása szintén kiüresíti a menedékjogot, mert bármiféle tisztességes vizsgálat nélkül, eleve kizárja a menedékjogi védelemből azokat, akik olyan országokon keresztül jöttek ide, ahol elvileg nem üldözték őket. Ez gyakorlatilag minden ide érkező kérelmezőre alkalmazható, és a kormány alkalmazza is – az egyetlen Gruevszki kivételével.
3) Az EB elfogadhatatlannak tekinti, hogy a menedékkérőknek tanácsot vagy jogi segítséget nyújtó civileket korlátozzák tevékenységükben. Azt pedig különösen nehezményezi, hogy mindezt büntetőjogi eszközökkel teszik. Az új rendelkezéseknek az összeadódó és dermesztő hatása nem csak a segítők jogát, de a menedékkérőkét is csorbítja, mert uniós irányelv írja elő, hogy nekik a menedékjogi eljárásban segíteni kell.
4) Az EB ugyanígy uniós jogba ütközőnek tekinti, hogy a Büntető Törvénykönyv nyár óta azt is börtönnel fenyegeti, aki segít abban, hogy a külföldi az itteni tartózkodását legalizálja. Mindez ellentétes a jogbiztonság elvével, és csorbítja a szabad mozgáshoz való hozzáférést.
A kormánynak a korlátozásokat tehát nem sikerült igazolnia. Azokat az EB feleslegesnek és aránytalannak tekinti. A kormány most két hónapot kap arra, hogy tájékoztassa az EB-t a helyzet megoldása érdekében hozott intézkedésekről. Ha ez nem történne meg vagy az intézkedésekkel nem volna megelégedve az EB, akkor a kötelezettségszegési eljárás a következő szakasza már a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon lehetne.
A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli, hogy az unió kiáll a civil jogvédők és az alapjogok mellett, és bízik abban, hogy a kötelezettségszegési eljárás az igazságtalan törvények eltörlésével zárul.
