Hírportálunk annak nézet utána, hogy az országgyűlési képviselők jogszerűen viselkedtek-e, amikor a budapesti Kunigunda útján, a köztévé és közrádió székházában be akarták olvasni vagy olvastatni az ellenzék öt pontját
A jogszabályok alapján minden tekintetben az ellenzéki országgyűlési képviselőknek volt igazuk. A hatalmon lévők hiába vitatják ezt, a jogszabályok egyértelműek ebben a kérdésben. Továbbá az első csoportban megérkező kilenc képviselő egyértelműen igazolta magát rögtön a belépés pillanatában és azt is teljesen világossá tette, hogy az ellenzék öt pontját kívánják beolvasni vagy beolvastatni élő adásban. Tehát a bennlévők minden szükséges információt megkaptak. A később érkező országgyűlési képviselők is mind igazolták illetve kívánták igazolni magukat.
A törvényi rendelkezés pedig egyértelmű – erre az esetre is. Ráadásul nem csak az ellenzéki, hanem a kormánypártiakra is vonatkozik – az más kérdés, hogy őket meg tárt karokkal várják a Kunigunda utcában.
Az országgyűlésről szóló törvény szerint a közintézményeknek nem passzív típusú az országgyűlési képviselőket támogató tevékenysége, vagyis nem tűrniük vagy alkalmazkodniuk kell hozzájuk, hanem aktív típusú, tehát segíteniük kell a képviselő munkáját, mert, ha ellátogat egy közintézménybe az is a feladatai közé tartozik. Ezzel ugyanis képviseli a választóit – nem véletlenül van a hatósági felhatalmazással bíró jogosítványa. Ennek olyan jogereje van, mint a mentelmi jognak, amit csak a parlament, az is csak szavazás útján vehet el egy képviselőtől. A belépéssel kapcsolatban a törvény így fogalmaz: E jogosultság gyakorlása nem eredményezheti az érintett szervek rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét. Ez azt jelenti, hogy a belépésük kismértékben akár akadályozhatja is az intézmény munkáját. Például a képviselők előzetes bejelentés nélkül is megérkezhetnek a közintézményekbe és kérhetnek olyan adatokat, amiket akkor kell összeállítani. Ezzel ugyan elvonhatja a normál munkavégzéstől az ottani alkalmazottak egy részét, azonban a képviselő jogállásáról szóló rendelkezés feltételezi, hogy a jogosult eljut az intézmény vagy szervezet kompetens vezetőjéhez, akinek hatáskörébe tartozik, hogy rendelkezzen az erőforrásokkal. Ha erre bármilyen okból nem kerül sor, akkor azzal egyértelműen akadályozva van a képviselő munkája.
Az előbbiek egyértelműen vonatkoznak a budapesti Kunigunda útján, az MTVA székházában történtekre is. Amit az országgyűlési képviselők kértek a fennálló törvényi rendelkezés alapján – még kis mértékben sem zavarta volna az üzemszerű működést. Minden, ami ezután történt teljesen ellentétes a joggal, a jogalkotó szándékával. A bennlévők semmilyen érdemi információval nem szolgáltak és nem jöttek elő kompetens személyek, akik döntési jogkörrel rendelkeztek volna. Nagy a valószínűsége annak, hogy nem maguktól voltak ilyen „bátrak” a négy biztonsági cég alkalmazottai, hanem adhatták nekik az utasításokat. Sőt, nagy valószínűség szerint akár fedett és titkos-szolgák is lehettek köztük. Azonban a jog, de még a józan ész szerint is, mind a fedett ügynökök, mind azok, akik valamely főhatóságok kényelmes szobáiból utasításokat adtak, bűncselekményeket követtek el. Ugyanis az országgyűlési képviselő hatósági személy, munkáját akadályozni a törvények alapján tilos, fizikailag bántalmazni meg egyértelműen bűncselekmény. Ezért is elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan, hogy akármilyen felhatalmazással egy biztonsági őr vagy annak látszó személy útját állja, sőt kidobja az épületből.
Bár az MTVA is tett eddig majdnem 100 feljelentést, aminek kimenetele megjósolhatatlan, de normális jogállamban valamennyi semmis lenne, az ok és okozat összefüggésének pártatlan vizsgálata alapján.
A probléma nem csak az, hogy előfordult országgyűlési képviselők munkájának akadályozása, fizikai inzultusa az MTVA székházában, amely egyébként teljes egészében közpénzből fenntartott középület, hanem a pártatlan vizsgálat elvégzése is legfeljebb csak remény lehet a mostani közállapotok alapján.
Azt azért tudni kell, hogy nem lenne szabad, hogy a kormánypártok hitbizománya legyen a köztelevízió és a közrádió, amelynek 90 milliárdos évi költségvetését annak a két és fél millió embernek az adójából is fizetik, aki azokat az országgyűlési képviselőket szavazták be a magyar parlamentbe, akik választóik öt pontos követelését be akarták olvasni.
Kertész Z István
