Az 1848 nyarán, hathatós Habsburg aknamunka következtében kirobbant erdélyi román népfelkelés Jelačić horvát bán támadásával, valamint a Délvidéket lángba és vérbe borító szerb népfelkeléssel együtt megsemmisüléssel fenyegette az 1848 áprilisában létrejött modern, polgári Magyarországot. Ebben a helyzetben állt ki az 1848. október 16-18. között lezajlott agyagfalvi székely nemzetgyűlés a márciusi forradalom eredményei mellett és a székelység fegyvert ragadott annak védelmére. Ezen döntés tette lehetővé a Batthyány-kormány védelmét keleti irányból, hisz elhárította az erdélyi osztrák, román valamint délvidéki szerb csapatok egyesülését.
A fentiek okán ma reggel határozati javaslatot nyújtottam be azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa október 16-át a Magyar-Székely Összetartozás Napjává. Indítványom szövegét természetesen nem végleges változatnak szánom, nem kívánok egyedül maradni előterjesztőként és – mivel láttunk már rá számos rossz példát az elmúlt évek során – főleg nem szeretné a Jobbik kisajátítani ezt az évfordulót. Épp ellenkezőleg, azt szeretnénk, hogy kezdeményezésünk végleges formájában már a parlamenti pártok közös előterjesztése lehessen. Ezért is örülök, hogy Potápi Árpád János államtitkár úr mai napirend előtti felszólalásomra adott válaszában nyitottságot mutatott javaslatunk kapcsán.
A székelység az agyagfalvi nemzetgyűlésen bebizonyította azt, hogy a legnagyobb fenyegetések, megpróbáltatások és szenvedések közepette és mindezek ellenére is egységesen kiáll a magyar nemzet mellett és annak részeként tekint magára. Bízom benne, hogy az Országgyűlés is hasonló egységet, valódi nemzeti konszenzust fog tudni felmutatni a Magyar-Székely Összetartozás Napja kapcsán. Ezen konszenzus megtalálásának őszinte szándékával kérem a Kormány támogatását, valamint a parlamenti pártok egy-egy képviselőjének előterjesztőként való csatlakozását.
Szávay István, a Jobbik frakcióvezető-helyettese
