Ahogy Tiszavasváriban, úgy Budapest XV. kerületében sem engedte a Jobbik országos vezetése, hogy a párt saját polgármesterjelöltet indítson, sőt még azt sem támogatták, hogy egy független jelöltet támogasson a helyi szervezet. Miután Dúró Dórának a badacsonyi gyilkosság miatti felszólalásáról a Jobbik kivonult, a fővárosi közgyűlésben pedig a többi párttal együtt megszavazta a kommunista terrorista Mandeláról való parkelnevezést, elég volt, nem folytatom tovább a pártvezetéssel szembeni szélmalomharcomat: lemondok választókerületi elnöki tisztségemről, kilépek a pártból, s független képviselőként folytatom munkámat a XV. kerületben, Alapító nyilatkozatunkhoz és a mára gyakorlatilag megszűnt alapszervezetünk korábbi választási programjához hűen.
A tagság többségének inaktivitása egyenes következménye volt az elmúlt 2-3 évnek. A Jobbik idei tisztújítása után az új vezetés változást ígért, de azok nem valósultak meg; egy következmények nélküli párttá váltunk. Sneider Tamásék ígéretével szemben a belső kommunikáció semmit nem változott, a személyzeti változások el sem kezdődtek – leszámítva a kilépőket, akik tömegesen hagyják el a pártot, az országos elnökség minden ellenkező híresztelésével szemben. Három hónapja még hittem abban, hogy tényleg visszatérünk az eredeti útra. Azóta be kellett látnom, hogy erre már semmi esély. Azok a tagok lettek elüldözve az alapszervezetből, akik a kezdetektől építették az utcákon a pártot. Augusztus 20-a fényképei leplezetlenül bemutatták, mi maradt a Jobbikból. A tisztújítás óta határozatképes taggyűlést sem igazán tudtunk tartani, így feloszlatni sem tudja magát a mi szervezetünk sem. De tudom, hogy a megmaradt tagság jelentős része is ki fog lépni, amit a korábbi küldötti kongresszusok helyébe lépő, lényegében országos taggyűlésen mindenféle vendégekkel igyekeznek pótolni, akik azonban nem fognak kampányolni a pártnak.
Elfogadhatatlannak tartom, hogy párttársam a fővárosi közgyűlésben megszavazta a Nelson Mandela teret. Én hittem abban, hogy egy radikális jobboldali párt tagja vagyok, és visszatérünk az eredeti útra. A tisztújítás óta elég sokszor elhangzott, hogy hűek maradunk az Alapító nyilatkozatunkhoz. Abban én biztosan nem olvastam olyat, ami indokolttá tenné, hogy akármilyen közterületet nevezzünk el egy kommunista terroristáról. Ez a szavazás is következmények nélkül maradt, pedig pár évvel ezelőtt az elnökség visszahívta volna azt a képviselőt, aki ezt megteszi.
Gyöngyösi Márton szerint azért szavazták meg az Országgyűlésben a saját fizetésük kétszázezres megemelését (amit korábban tagadtak), mert nem ülhetnek ott „éhbérért”. De hogy az első kivonulásuk pont Dúró Dóra beszéde alatt legyen, amikor a badacsonyi gyilkosság volt a téma, az vállalhatatlan!
Most vasárnap csak a Fidesz és a baloldal közül választhat polgármestert a XV. kerület, miután a Jobbik odadobta a kerületet a két alkalmatlan jelöltnek. Lelkiismereti kötelességemnek tartom most már, hogy kilépésemmel tiltakozzak a Jobbik egyre vállalhatatlanabb irányával szemben.
