A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) orvosi osztálya sürgeti a komplementer – nem hagyományos – eljárások jogi szabályozásának újragondolását, mert álláspontja szerint a jelenlegi törvényi háttérrel kockázatot jelent a betegek számára.
Az MTA szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, az akadémia orvosi tudományok osztálya új állásfoglalást adott ki A bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei és a komplementer eljárások címmel.
A tudósok ebben azt kifogásolják, hogy – szemben a konvencionális orvoslással – nem kell bizonyítani a komplementer eljárások hatékonyságát és biztonságosságát. Szerintük a jelenlegi törvényi háttérrel ez egyet jelenthet a bizonyítékok nélküli gyógyászattal, ami súlyos kockázat a betegekre nézve.
Emiatt elengedhetetlen, hogy az egyes nem konvencionális eljárásokat is csak akkor lehessen alkalmazni, ha az adott betegségre vagy kóros állapotra bizonyítottan hatékonyak, és semmilyen káros következménnyel nem járnak – hangsúlyozták.
A dokumentum szerint az aktuális magyar jogszabályi háttér nem megnyugtató, ennek az újragondolása, egységes jogi háttér kialakítása szükséges. Pontosan meg kell határozni, hogy kik, milyen végzettséggel, milyen feltételek mellett és milyen területen alkalmazhatják az egyes komplementer eljárásokat. A most hatályos rendelet értelmezése szerint ugyanis jogilag szabályos szinte minden eljárás, akkor is, ha súlyosan veszélyeztető, ha hatástalan, ha a kuruzslás határait súrolja – közölték.
Azt is javasolják, hogy „alternatív medicina” helyett „komplementer eljárásoknak” nevezzék az ilyen tevékenységeket.
Kiemelték, hogy az akadémiai álláspontot az Egészségügyi Tudományos Tanács is támogatja. Kitértek arra is, egyetértenek az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) véleményével, amely szerint a homeopátia esetében „nincs evidencia arra”, hogy a placebónál hatékonyabb, ezért komplementer eljárásnak sem tekinthető.
Forrás: MTI
