A tapasztalatok szerint míg a kormányzati közleményeket valótlan és sértő tartalom esetén is közzéteszi a Magyar Távirati Iroda Országos Sajtószolgálata (MTI OS), addig a kormányt vagy éppen a közmédiát kritizáló közlemények egy részének közlését megtagadják. Sőt, az MTI önértelmezése szerint semmilyen jogi felelősséggel sem tartozik egyik döntéséért sem. A Magyar Helsinki Bizottság próbaperével bizonyította, hogy az állami sajtószolgálat igenis felelősséggel tartozik az általa híresztelt valótlan tényekért. Ha a január közepén megszületett ítélet jogerőssé válik, lehetőség lesz helyreigazításra kötelezni a valótlan állításokat közlő MTI OS-t is.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ tavaly december 8-án képtelen vádakat megfogalmazó közleményt adott ki a Magyar Helsinki Bizottságról. A kommünikét az MTI OS közölte, és átvette tőle számos más orgánum is. A kormányközlemény agresszív hangvétele különösen annak fényében volt különösen feltűnő, hogy a közpénzből működtetett MTI OS korábban ilyen-olyan okokra (leginkább személyiségi jogok megsértésére) hivatkozva tagadta meg például az Orbán Viktort, Mészáros Lőrincet, Tiborcz Istvánt vagy Habony Árpádot bíráló nyilatkozatok közlését. A Magyar Helsinki Bizottság ezért próbapert indított, és beperelte az MTI-t működtető Duna Médiaszolgáltató Zrt.-t.
A sajtóperben az alperes távirati iroda arra hivatkozott, hogy még ha a különös szűrűjén átment hírek közzétételével („esetleg”) valótlan tényeket híresztelne is az MTI OS, helyreigazítási kötelezettséggel ezért akkor sem tartozik, mert a közzétett híreket nem ők írják, ezért szerintük nem is szerkesztik. Márpedig felelősség a törvény alapján csak szerkesztés esetén áll fönn; egyébként pedig a konkrét esetben semmi akadálya nem lett volna a Magyar Helsinki Bizottsága a cáfolata közlésének. Csakhogy a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint az MTI OS a közlemények közötti válogatással valójában szerkesztést végez, és így helyreigazításra kötelezhető. Vagyis ha az ítélet jogerőssé válik, az MTI-vel szemben is felléphetnek azok, akikkel kapcsolatban az MTI OS által közölt közlemények valótlan, esetleg sértő tényeket tartalmaznak.
A Fővárosi Törvényszék ezzel együtt elutasította a Helsinki Bizottság keresetét, mondván, a helyreigazítást pótolhatta volna az, ha a civil szervezet az MTI OS-sel fennálló szerződése alapján cáfolatot tesz közzé ugyanezen a felületen. Vagyis bár a pert első fokon elveszítette a Helsinki Bizottság, azért a bíróság elvi éllel kimondta, hogy az MTI OS a korábbi gyakorlattal szemben helyreigazításra kötelezhető.
Az ítélet után meglepő fordulatot vett az ügy: a Magyar Helsinki Bizottság január 23-án megpróbálkozott az MTI OS-nél azzal, hogy a civil jogvédő szervezet cáfolatát közölje a Kormányzati Tájékoztatási Központ valótlan állításairól, ám azt az Országos Sajtószolgálat megtagadta.
Ezek után nem marad más választási lehetőség a Magyar Helsinki Bizottságnak, mint megfellebbezni az első okú ítéletet.
