Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka nincs meggyőződve a szexuális irányultság vizsgálatára vonatkozó tesztek megbízhatóságáról, és azoknak a menekültügyi eljárásban való felhasználásuk helyességéről. A per apropóját a Magyar Helsinki Bizottság meleg ügyfelének kálváriája szolgáltatja, akinek menedékkérelmét azért utasították el, mert a tudományosan vitatott módszerek nem igazolták homoszexuális irányultságát.
A kérdés azért juthatott el az Európai Unió Bíróság elé, mivel egy magyar bíróság fordult hozzá, amely a Magyar Helsinki Bizottság nigériai ügyfelének menedékkérelmét vizsgálja. A kérelmet a menekültügyi hatóság azzal az indokkal utasított el, hogy egy igazságügyi szakpszichológus nem találta bizonyítottnak homoszexuális irányultságát, miszerint a kérelmező „férfias”.
A jogvédők sem a vizsgálati módszereket, pszichológiai projekciós teszteket nem találják megfelelőnek, sem azt nem fogadják el, hogy egyedül a bizonytalan „eredményekre” alapuljon a menedékjog elutasítása. Ugyanerre a következtetésre jutott az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka is, aki szerint a hatóságok nem tekinthetnek bizonyítékként a bizonytalan tudományos megalapozottsággal rendelkező vizsgálati módszerekkel beszerzett szakvéleményekre. A főtanácsnok indítványában azt is kimondta: ő maga sincsen meggyőződve arról, hogy a „pszichológus szakvéleménye a kérelmező személyiségének elemzése alapján alkalmas annak kellő bizonyossággal való megállapítására, hogy a kérelmező állítása szerinti szexuális irányultság valós-e”. A főtanácsnok arra is felhívta a figyelmet, hogy a tesztek alkalmazása magában hordozza a homoszexualitáshoz kapcsolt sztereotip fogalmak használatát, amit a luxembourgi bíróság már egy korábbi ítéletében kifejezetten problémásnak talált.
Ezzel szemben a Helsinki Bizottság számos esetben – mint ahogyan a jelen eljárásban is – azt tapasztalta, hogy meleg menedékkérő ügyfeleinél felesleges igazságügyi szakértői eszközökkel „vizsgálják” szexuális irányultságukat. Ennek ürügyén elképesztően megalázó procedúráknak teszik ki őket.
A Helsinki Bizottságnak több LMBT-ügyfele is van. Általános probléma, hogy a menekültügyi hivatal megcáfolhatatlan bizonyítékként értékeli az ilyesféle, egy-két órás vizsgálat alapján íródó szakértői véleményeket. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága hatékonyabbnak és humánusabbnak tekinti, ha a kérelmezőket a menekültügyi hatóságok tisztviselői kérdezik ki egy szakmailag jól összeállított kérdőív alapján, amely irányba a mai indítvány is előrelépést mutat.
Egy brit szakértő részletes alternatív módszertant dolgozott ki, aminek segítségével, valamint megfelelő érzékenységgel, a tudománytalan módszerek elkerülésével és az uniós szabályok figyelembevételével vizsgálható a menedékkérők szavahihetősége a szexuális-érzelmi irányultságával kapcsolatban. Mindez megtalálható a Helsinki Bizottságnak a világ sok részén használt kiadványában is. Ez a modell a világ több országában bizonyított már, például Svédország, Új-Zéland és Nagy-Britannia is beemelte saját hatósági gyakorlatába.
Az Európai Unió Bírósága korábbi ítélete kimondta már, hogy az EU Alapjogi Chartájával ellentétesek a menedékkérő szexuális szokásaira vonatkozó kikérdezések, tesztek és vizsgálatok. A mostani per jelentőségét az is mutatja, hogy idén júliusban külön meghallgatást is tartottak. A Helsinki Bizottság is ismertethette álláspontját, amelyet támogatott a francia és holland kormány, illetve az Európai Bizottság is.
A mai főtanácsnoki indítvány még nem ítélet, azonban lényeges megállapításai iránymutatásul szolgálnak az Európai Bíróság számára a határozathozatal során.
