A Palatinus-domb lányai műfajának mintapéldánya, azaz teljesíti a történelmi fikció kritériumait: valós történelmi tényeken alapul, de a szerző egy saját maga által teremtett univerzumba helyezte az adott történelmi periódust.
Mondjuk mást nem is tehetett, mert kevés forrás maradt fenn az akkori Római Birodalom politikai hatalommal bíró női alakjairól. Ők Augustus császár utolsó felesége, Livia, az igaz szerelme, Julia, egyetlen lánya, valamint a Rómában fogságban tartott Cleopatra Selene, aki Cleopátra és Marcus Antonius gyereke, akik azért küzdenek, hogy megtalálják helyüket a köztársaság bukása utáni Rómában.
Elvárták tőlük a császári dinasztia érdekeinek szolgálatát, és gyakorlatilag gyalogos szerepét töltötték be a politikai sakkjátszmában, a szövetségek megkötésének és biztosításának céljából. Julia esetében ez egy előre elrendezett házasságot jelentett, az örökös világra hozásának kötelességével. Cleopatra Selene minden módozatot megragadott, hogy túlélését bebiztosítsa, mindvégig maszk mögé rejtve a császári család iránt viseltetett valódi érzéseit. Phyllis T. Smith élén, élettel teli és árnyalt képet fest Liviáról és Juliáról, miközben bemutatja a társadalmi közeget és a császárhoz közeli nők hatalmát.
Egyúttal Augustust is több oldaláról láthatjuk – pontosabban a három főszereplő szubjektív szemszögéből. A császár gyakorlatilag a birodalom megtestesítője, és a hóbortjai és hangulatai formálják a körülötte lévők mindennapjait. Julia által egy csődöt vallott apát látunk, aki ugyanúgy eszközként használja lányát, mint bárki mást – nincs mit csodálkozni a lány vad természetén, aki csak egyetlen dologra vágyik: önzetlen szeretetre. Cleopatra Selene-en keresztül sem fest az író szebb képet Augustusról.
A Palatinus-völgy lányaiban megvan minden, ami az ókori Rómához tartozott: erőszak, kegyetlenség, dekadencia – a szerencsére az író tartózkodott a felesleges leírásoktól, s képes volt finomabb jelzésekkel átadni a kor hangulatát, miliőjét az olvasónak. Nincs tele akcióval, a fókusz a három hősnőn, valamint a társadalmi közegen van. A regény előzménye az Én, Livia, amely a gyerekkora és a Római Birodalom császári feleségévé válás közötti időszakot öleli fel, azonban nem marad le az olvasó semmiről, ha előbb nem ezzel kezdi. Phyllis T. Smith e művének köszönhetően a birodalom aranykorát alternatív nézőpontból ismerhetjük meg.
