Egy mindenki számára üzenetet hordozó esemény veszi kezdetét március 24-én, 13 órakor a Hungexpo G-pavilonjában.
A „Magyarok a világ járműgyártásában” tematikus kiállítás élő showjának 90 perces fináléjában színpadra lépnek azok a tervezők és mérnökök, akik valóban eljutottak a világ tetejére. A járműipar Oscar-díjasainak is nevezhető dr. Anisits Ferenc, dr. Hanula Barna és prof. Stefan Lengyel is a vendégek között lesz.
Tizenkettedik alkalommal nyitja meg kapuit március 24-én Magyarország legnagyobb autós és tuning rendezvénye, az AutoMobil & Tunig Show. A szezonnyitó autós sokadalom keretein belül immár 5. alkalommal kerül megrendezésre a „Magyarok a világ járműgyártásában” tematikus kiállítás, melynek céljai között szerepel, hogy bemutassa a hazai autógyártás múltját, jelenét és jövőjét, felidézve a hazai mérnökök és feltalálók korszakalkotó járműveit Mátyás király idejétől egészen napjainkig – közölte Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke és az esemény ötletgazdája.
A vásárváros 1000 négyzetméterén megtekinthető tárlat további célja, hogy megszólítsa a fiatalokat, és vonzóvá tegye számukra az autóipari képzéseket. Ennek érdekében jelenik meg a kiállítás programjában a „jövő utcája”, ahol a gyártók és az importőrök bemutatják azokat a diagnosztikai berendezéseket, melyek nélkülözhetetlenek egy mai jármű szakszerű szervizeléséhez és karbantartásához, valamint egy modern szerviz legális működéséhez. Az élő show-ban színpadra lépő feltalálók, mérnökök és formatervezők pedig személyes bizonyságukkal igazolják, hogy ha elég szorgalmas és tehetséges vagy, valóban eljuthatsz a világ tetejére – hangsúlyozta az ANK elnöke.
„Várhatóan az esemény díszvendégei között üdvözölhetjük a dízelpápaként ismert dr. Anisits Ferencet, a Bugatti Veyron motorjának tervezőjét, dr. Hanula Barnát és Stefan Lengyel professzor urat, akit világcégek tanácsadójaként, rangos egyetemek vendégprofesszoraként és több mint 30 dizájn díjat elnyert munkásságáról ismerünk” – zárta gondolatait Knezsik István.
A szolnoki születésű dr. Anisits Ferenc 1962-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem mezőgazdasági gépész szakán. A repülés és az autózás iránti szenvedélye miatt vakációit az 1. számú Autójavító és Szerelő Vállalatnál töltötte, mérnöki munkáját pedig a Malomépítő és Gépgyártó Vállalatnál kezdte. Az 1956-os forradalom után egy tiltott határátlépéskor elfogták, és politikailag megbízhatatlan személyként kezelték, sőt! Folyamatosan zaklatták, és még fogdába is zárták. Ezért 1965-ben Németországba költözött, ahol a MAN hajómotor-fejlesztő részlegén kapott munkát, és Rudolf Diesel egykori kísérleti padján dolgozott. Fél év alatt megtanult németül, jártasságot szerzett a hódítását kezdő számítástechnikában, 1967-től pedig szakcikkeket publikált, és konferenciákon tartott előadásokat.
1973-ban kitűnő minősítéssel doktorált a Braunschweigi Műszaki Egyetemen, majd a svájci Sauer cégnél fejlesztett busz- és teherautó motorokat, ekkor indította el a közös-nyomócsöves befecskendezési rendszerek fejlesztését is. A BMW Steyr-i motorfejlesztő központjába 1981-ben került, dízelprogramjának eredményeként egy gázolajos BMW nyerte meg 1988-ban a Nürburgring 24 órás versenyét. A bajor márkánál eltöltött 19 év alatt tizenöt motorcsalád fejlesztését irányította, két alkalommal (1999, 2000) Év motorja díjat nyert általa a BMW. 2014-ben a Magyar Érdemrend tiszti keresztje kitüntetésben részesült, de elismerései között az Ernst-Blickle nemzetközi innovációs díj (1995) is megtalálható.
Dr. Hanula Barna mérnöki munkássága a kezdeteknél még autóversenyzéssel is párosult. A BME hallgatójaként saját tuningolású Lada motorral nyert Magyar Autó Cross bajnokságot, és második helyen végzett a kelet-európai értékelésben. 1983-as diplomamunkája a „Versenymotor szimulációja és kísérleti fejlesztése” volt, és még ebben az évben megkezdte kutatómérnöki munkáját a KTI-nél. Elmondása szerint nem állt szándékában elhagyni az országot, de eltökélt volt a motorfejlesztői munka iránt, ezért 1989-től Németországban vállalt munkát az AVL SCHRICK GmbH fejlesztőmérnökeként. A cégnek kezdetben motorfejlesztési vezetője volt, 1999-től pedig már ügyvezető igazgatója.
Szakterülete a hibrid és elektromos járművek fejlesztése és a motortervezés, részt vett a Ford 4,0 V6 benzinmotor, valamint a Bugatti Veyron 16-hengeres, 1001 lóerős erőforrásának fejlesztésében és vezette a Volkswagen W8-W12 motorjainak, illetve egy ultrakönnyű, nagysebességű dízel repülőgépmotor projektjét. A szériaérett szupersport autó 2005-ben mutatkozott be nagyközönség előtt, motorjának fejlesztése azonban már a kilencvenes évek második felétől zajlott. Az fejlesztés kezdetekor a világ legnagyobb teljesítményű sorozatgyártású motorjai 600-700 lóerősek voltak. (A fenti szakmai életrajzok forrása: Boros Jenő, Magyar Autókrónika c. könyve)
Stefan Lengyel professzor nevéhez pedig a hétköznapjainkat meghatározó számtalan eszköz kapcsolódik. A budapesti születésű dizájner kitüntetéssel diplomázott az Iparművészeti Főiskola formatervezési szakán 1961-ben. Diplomamunkája a csuklós villamos volt, de önálló tervezőként többek között a Calipso magnó, laboratóriumi és mérőműszerek, szerszámgépek, folyami személyhajó, a fóliás írásvetítő, az összecsukható írógép is a nevéhez fűződnek. De az Aral kutak kék dizájnját és az egy kútoszlopról többféle üzemanyag tankolásának lehetőségét is Lengyel professzor ötlete révén valósították meg.
Az idén 80. életévét ünneplő formatervező nemzetközi mércével mérve is jelentős munkássága Németországban teljesedett ki. 1964-től tanársegédi ösztöndíjjal Ulm városába költözik, egy évvel később pedig docensi meghívást kap az esseni Folkwangschule für Gestaltung Industrial Design tanszékéről. Az oktatás mellett több társadalmi vonatkozású tervezési feladat is hozzá került, mint például iskolabútorok, kórházi laboratóriumok tervezése, valamint átfogó tömegközlekedési projektek. Munkájában fokozatosan az interdiszciplináris, problémaorientált munkamódszerek kerültek előtérbe. 1990 és 2000 között Lengyel professzor a Helsinki Design Egyetem tanácsadó bizottságának (Advisory Board, Design Leadership Programm) tagja. A hazai és németországi oktatás mellet többek között az USA, Kanada, Olasz- és Spanyolország, Kína, Japán egyetemein is megjelenik vendégprofesszúrák, előadások és workshopok előadójaként. 2001-2007 között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem formatervező tanszékének vezetője, egykori hallgatóinak segítségével munkakapcsolatot épít ki több vezető világcég (Braun, Mercedes-Benz, Miele, Grohe, Vorwek) és az egyetem között. A 2008-ban Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti keresztjével kitüntetett professzor szerint az alkotói ambíciónak találkoznia kell a személyes érdekeltséggel és az őt megbízó cég érdekeivel: „ha megbízója is lelkesedik a tevékenységéért, egyetért terveivel” akkor sikeres a dizájner.
