A szakgimnáziumi érettségi követelményei és feltételei idén először jelentősen eltérnek a gimnáziumi érettségiétől. A szakgimnáziumi tanulók az ötödik vizsgatárgyat már nem szabadon választhatják, hanem kötelező a szakmai vizsgatárgyból érettségizniük. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) közös szakmai állásfoglalásában hívja fel az ombudsman figyelmét a szakgimnáziumi érettségi alkotmányos visszásságainak feltárásához nélkülözhetetlen szempontokra.
Már eddig is több ezer érintett tanuló tiltakozott a lehetőségeiket szűkítő, érettségi felkészülésüket kiszámíthatatlanná tevő változások ellen: az érintettek képviseletében a Civil Közoktatási Platform (CKP) is az ombudsmanhoz fordult. A TASZ és az EKINT szakmai álláspontjával a CKP beadványát kívánja alapjogi érvekkel támogatni.
A szervezetek szakmai álláspontja a következőkre hívja fel a figyelmet:
1. Egyedül az ombudsman rendelkezik megfelelő eszközökkel a jelzett alkotmányos visszásságok mielőbbi orvoslására. A változások miatt több tízezer gyermek és szüleik váltak kiszolgáltatottá. Ráadásul az idő múlásával a változások következtében várható, de most még megelőzhető jogsérelmek is megvalósulnak. Ezért elkerülhetetlen, hogy az ombudsman késedelem nélkül átfogó vizsgálatot indítson, és aktív szerepet vállaljon a jogsérelmek orvoslásában és megelőzésében.
2. A mindenkori törvényhozás és kormányzat mozgástere oktatáspolitikájának megvalósításában nem teljesen szabad. A jogbiztonság szigorúan korlátozza az új közoktatási és érettségi szabályozások bevezetését. A közoktatás és az ahhoz kapcsolódó állami vizsgarendszer csak hosszútávra kiszámíthatóan fejleszthető. Ez legalább a felmenő rendszerű újraszabályozást követeli meg, de a valódi garanciát az jelenti, ha a család a tanuló teljes közoktatási pályaívét biztonsággal tervezheti, az óvodától az érettségiig. Ha a jogbiztonság e követelményeinek az érettségi átalakítása nem tesz eleget, akkor a vonatkozó jogszabályok megsértik az alkotmányos elvárásokat.
3. A közoktatási tárgyú jogalkotásnak elsődlegesen a gyermekek érdekeit kell figyelembe vennie. A gyermekek érdekeire gyakorolt hatást és ennek értékelését a jogalkotónak nyilvánosan és ellenőrizhetően be is kell mutatnia. Ha ennek a követelménynek az érettségi szabályozást átalakító jogalkotás nem tesz eleget, akkor a jogszabályok a gyermekek jogait megsértve születnek meg.
4. A gyermekek jogai szempontjából visszás a közoktatási jogszabályok olyan megváltoztatása, amely a korábbiaknál kevésbé biztosítja a gyermekek fejlődését, esélyeik egyenlőségét. A közoktatás minden olyan szabályozása pedig alkotmánysértő, amely látszólag semlegesen, iskolatípusok – úgymint gimnázium, illetve szakgimnázium — szerint tesz különbséget a tanulókra vonatkozó tanulmányi- és vizsgakövetelmények között, mégis a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákokat sújtja indokolatlanul nagyobb arányban. Ez az emberi méltóságot sértő diszkrimináció.
5. Alapjogsérelemmel fenyeget, ha a művelődéshez való jog, a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog, a szülőket megillető nevelési jog, a foglalkozás szabad megválasztásához való jog biztosítékait az állam — többek között a közoktatási tanulmányi és állami vizsgakövetelmények terén — anélkül szünteti meg, hogy helyükbe más biztosítékokat léptetne.
„A szakgimnáziumi tanulók lehetőségeinek radikális és kiszámíthatatlan csorbításai azonnali alkotmányossági vizsgálatot és a lehető legszéleskörűbb kármentést teszik szükségessé az érintett tanulók jogainak védelmében” – mondta Mráz Attila, a TASZ Tanszabadság Programjának programvezetője
A TASZ és az EKINT álláspontja szerint a fenti megfontolások alátámasztják az alkotmányos visszásságok megállapítását.
