A megújuló alapú villamosenergia-termelés készülő támogatási rendszere (METÁR) nem tudja kellőképpen elősegíteni a megújulók térnyerését hazánkban, miközben erre lenne szükség az ország által vállalt klímacélok eléréséhez is. Nemzetközi szinten a szél- és a napenergia a leggyorsabban növekvő energiaforrások, a hazai szabályok azonban érthetetlen okból ellehetetlenítik vagy hátráltatják ezek terjedését. A Greenpeace Magyarország ezért tízpontos javaslatcsomagban gyűjtötte össze, milyen módosításokra van szükség, hogy idehaza is megkezdődhessen a világszerte már zajló energiaforradalom.
A most készülő megújuló alapú villamosenergia-termelés támogatási rendszere (METÁR) kiváló lehetőség arra, hogy új esélyt adjon a megújulók terjedésének Magyarországon. A Greenpeace értékelése szerint azonban a METÁR-tervezet és a vonatkozó további szabályozások jelenlegi formájukban nem elégségesek, helyenként pedig kifejezetten akadályozzák a megújuló energiák térnyerését.
A zöld szervezet tízpontos javaslatcsomagot állított össze [1], melyek lehetővé tennék, hogy a METÁR valóban a megújulós beruházások felfutását, a lehető legtöbbféle technológia alkalmazását, illetve az energiaárak csökkenését eredményezze.
A Párizsi megállapodás [2] értelmében gazdaságunkat legkésőbb az évszázad közepére szén-dioxid-semlegessé kell tennünk. Ehhez a lehető legtöbbféle megújulós technológiát alkalmazó, decentralizált és rugalmas villamosenergia-rendszer kialakítására van szükség. A Greenpeace sem a Nemzeti Energiastratégia célkitűzéseit, sem a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben 2020-ig vállalt 14,65%-os megújulós célt, valamint az annak részeként vállalt 10,9%-os villamosenergia-termelésre vonatkozó célt nem tartja elegendőnek.
A jelenleginél jóval ambiciózusabb célok érhetőek el, ha visszavonják azokat a – METÁR-tól független – szabályozásokat, melyek akadályozzák a megújulók elterjedését (mint pl. a napelemadóként ismertté vált termékdíj, illetve az új szélenergiás beruházásokat indokolatlanul ellehetetlenítő szabályok). [3] A szélenergia korlátozása továbbá gazdasági kérdés is: a jelenlegi szabályozás akár évi 25 milliárd forinttal is megnövelheti a 2020-as célok elérésének költségét. [4] Ráadásul így a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben előirányzott 750 MW kapacitásmennyiséget se fogja használni az ország, pedig ez további rendszerfejlesztések nélkül is egyszerűen megvalósítható lenne. [5]
A megújulók hatékony terjedése csak tervezhető, kiszámítható támogatási rendszerekkel lehetséges. Egy tendernaptár publikálásával a piac és a lakosság is előre láthatná, milyen típusú és célú megújulóenergia-támogatások várhatóak, illetve ezeket milyen egyéb állami támogatásokkal (pl. lakossági energetikai pályázatok, hitelkedvezmények, beruházási támogatások) lehet összehangolni.
A fogyasztóknak, közösségeknek is kulcsszerep kell hogy jusson a megújuló energiahordozókra való átállásban. Az energiarendszer demokratizálásával az Európai Unió 2050-re 100%-ban átállhatna a megújuló energiák használatára, mégpedig úgy, hogy az uniós áramszükséglet felét közösségek, háztartások állítanák elő. [6] Kifejezetten a lakosság számára elérhető pénzügyi támogatásokra van szükség mind a megújuló energiatermelés, mind az energiahatékonysági és korszerűsítési beruházások terén.
„Az elkövetkező évtizedek energiagazdálkodását befolyásoló METÁR-nak átláthatóságot és hosszú távra szóló tervezhetőséget kell kínálnia a befektetők számára. A szabályozásoknak garantálniuk kell azt is, hogy a lakossági energiatermelők nem szorulnak ki az energiatermelésből. Kizárólag a megújulók hatékony növekedésével képzelhető el hazánk jövőbeli fenntartható és versenyképes energiaellátása” – nyilatkozta Bozsó Brigitta, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.
