Az Európai Parlament november 23-ai ülésén szavazott 89 képviselő által benyújtott indítványról, amelyben kezdeményezték az Európai Bírósághoz fordulást az EU –Kanada közti szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) uniós alapszerződésekkel való összhangjának kérdésében. Közelebbről a befektető-állam vitarendezési mechanizmusról (ISDS) kívánták a bíróság véleményét kikérni. Ez az eljárás lehetőséget teremt a globális cégeknek arra, hogy tagországokat pereljenek be választott magánbíróságon, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a tevékenységük állami korlátozása profitkiesést okozott számukra. A korlátozásnak lehet környezetvédelmi, közegészségügyi vagy más társadalmi-gazdasági oka, amelynek érvényesítése során egy szuverén kormány a lakosságtól kapott felhatalmazással jár el. Ennek ellenére döntése megtámadható, s az említett bírósági eljárás sok esetben a befektető cégnek ítél meg jelentős összegeket.
Az Európai Parlament megdöbbentő módon 419 nem szavazattal 258 igennel szemben, 22 tartózkodás mellett elutasította az indítványt. Ezzel világossá vált, hogy a nemmel szavazók még azon az áron is a globális gazdasági szereplők érdekét képviselik, hogy az általuk támogatott nemzetközi megállapodás ellentétes lehet az uniós alapszerződésekben foglaltakkal. Az nem meglepő, hogy a DK képviselői is közéjük tartoznak, de azon el lehet gondolkodni, hogy a magukat a nemzeti szuverenitás védelmezőinek tekintő Fidesz képviselői miért utasították el az Európai Bíróság véleményének a kikérését.
Balczó Zoltán, a Jobbik EP-delegációjának vezetője
