Kövér: minden eddiginél többet költ a kormány turizmusfejlesztésre

Jövőre minden eddiginél többet, 21 milliárd forintot fordít a kormány a turisztikai célelőirányzaton és az újonnan létrehozott turizmusfejlesztési célelőirányzaton keresztül az ágazat fejlesztésére – közölte Kövér László vasárnap Lentiben, az önkormányzati beruházásban készült Thermal Hotel Balance és a gyógyfürdő fejlesztésének avatásán.
A 3,1 milliárd forintból épült négycsillagos, 94 szobás szálloda és a gyógyfürdőfejlesztés átadása alkalmából az Országgyűlés elnöke arról beszélt, hogy idén a turisztikai célelőirányzat 6 milliárd forint volt, ami jövőre csaknem megduplázódik, 11 milliárd forint lesz a kerete. Ez kiegészül az újonnan létrehozott 10 milliárd forintos turizmusfejlesztési kerettel, ami az uniós pályázati támogatást kiegészítő nemzeti forrás.
A fejlesztésre fordítható forrásokat hosszabb távon a 2018-tól bevezetendő 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás is növelni fogja – sorolta Kövér László.
Kifejtette: a forrásokból a szálláshelyek minőségének javítására, a belföldi és nemzetközi marketingre, rendezvénytámogatásokra egyaránt jut majd, így az egész szakma egyet léphet előre. „A kormány célja, hogy gazdasági növekedésben, munkahelyteremtésben a turizmus minden eddiginél jobban teljesítsen, Magyarország és Budapest legyen Közép-Európa turisztikai központja” – mondta.
Kövér László úgy vélekedett: ezzel a létesítménnyel Lenti és a Kerka völgye ismét nagy lépést tett azon az úton, „amelyen a korábbi hátrányait maga mögött tudva előnyére változtathatja földrajzi adottságait”. Trianon után, de különösen a rendszerváltás előtti időkben Lenti számára a határvidék ugyanis hátrányt jelentett, s ebből az elmaradott helyzetéből ez a vidék később is nehezen tört ki, mert a magyar-szlovén-osztrák hármas határ politikai okokból teljesen zárt volt – mondta.
Közölte, ez a vidék pedig akkor is alkalmas lett volna a határrégiós kapcsolatok kialakítására, már csak azért is, mert a szlovén oldalon él a szomszéd országbeli magyarok döntő többsége. Hogy ez előny lehet, azt megerősíti a mai Szlovénia nemzeti fejlesztési programja is, amely hangsúlyozza a határ menti térségek előnyös fejlődési lehetőségeit – jelezte a parlament elnöke.
Aláhúzta, a határtérség megszenvedte a magyar belpolitikai élet gazdasági következményeit is, az első polgári kormány után, 2002-től ezen a vidéken is a megtorpant a fejlődés, sőt megindult egyfajta a visszaesés. Ez olyan időszak volt, „amikor az akkori kormányerők önvallomása szerint trükkök százaival próbálták elfedni, hogy nem csinálnak semmit”, amikor Magyarországon „eluralkodott a rendetlenség és a fejetlenség, s az ország sodródott az összeomlás felé” – fejtette ki.
Hozzátette, 2010-től kezdődően ebből az állapotból kellett talpra állnia Magyarországnak, rendet kellett teremteni az államháztartásban és a költségvetésben, „az adósságcsapdába csalt lakosságot és önkormányzatokat ki kellett menteni az uzsorabéklyókból”, rendet kellett tenni a közműszolgáltatások árképzésében, vagyis a rezsiköltségek területén. Az állam járandóságainak behajtásában, a foglakoztatásban és a képzésben is rendet kellett teremteni egy család- és munkaalapú társadalom kialakítása keretében – ismertette az Országgyűlés elnöke.
Kövér László jelezte, hogy a 2014-2020-as európai uniós finanszírozási időszakban 400 milliárd forint fordítható a határ menti települések fejlesztésére, az infrastruktúra, a környezetvédelem, az egészségügy, az oktatás, a turisztika és a kutatás területén. Új elem, hogy az anyagi források gazdaságfejlesztési célokra is fordíthatók, vállalkozások is pályázati lehetőséghez jutnak.
Kövér László szólt arról is, hogy 2010 és 2015 között Magyarországon 39 százalékkal nőtt a vendégek száma, 300 ezerrel meghaladva Magyarország tízmilliós lélekszámát. Ugyanebben az időszakban a szálláshelyek összes bruttó árbevétele több mint 50 százalékkal emelkedett, a turizmus nemzeti össztermékhez való hozzájárulása folyamatosan nő, tavaly 3,6-szerese volt a GDP növekedési átlagának.
Kifejtette, mindebben az egészségturizmusnak, a gyógyfürdőknek kiemelt szerepe van, hiszen a vendégek számára legnépszerűbb települések rangsorában olyan városok szerepelnek, amelyeken belül vagy közvetlen környezetében fürdőhelyek találhatók. A magyarországi fürdőket tavaly összesen mintegy negyven millióan látogatták meg, négy Magyarországnyi ember, és a jövőben minden bizonnyal gyarapítani fogja ezt a számot a lenti szálloda is – ismertette Kövér László.
Vigh László országgyűlési képviselő (Fidesz) elmondta: mérföldkő a szállodaavatás a város életében, de szeretnének továbblépni.
Horváth László polgármester (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy Lenti egykor katonavárosként vagy kereskedővárosként volt ismert, de a gyógyfürdő folyamatos fejlesztésének köszönhetően ma már a térség jelentős vonzerejű wellness- és egészségturisztikai célpontja. A szálloda megnyitása révén „egy lépcsőfokkal feljebb” léphet a város a turizmus szereplői között, s további vendégéjszakákkal növeli a település gazdasági lehetőségeit is – mondta.
Kutfej Attila, a szállodát és a vele összeköttetésben álló fürdőt működtető Lenti Gyógyfürdő Kft. ügyvezetője elmondta: az új beruházás nettó 3,1 milliárd forintba került – ehhez több mint egymilliárdos uniós forrást nyertek -, amelyből 600 milliót fordítottak az élményfürdő fejlesztésére, a fennmaradó összeg a szálloda építési költségeit fedezte. A hotel 70 dolgozót alkalmaz, s a júliusi megnyitása óta 45 százalékos kihasználtsággal működik, vendégeinek 30 százaléka külföldi, főként osztrák, cseh és szlovén turista.