Alapvetően vannak olyan témák, amelyeket a parlamentáris demokráciákban nem interpellációkban szokás felvetni. Mikor a Kormánynak és az ellenzéknek egyeztetnie kell egymással, ugyanis túl nagy a tét ahhoz, hogy pártpolitikai versenyfutás legyen belőle. Demokratikusabb államokban ilyen a külpolitika, a védelmi politika, vagy éppen a nemzetbiztonsági kérdések.
Nemzetbiztonsági kérdésként tekintettem a Snowden-botrány és a WikiLeaks hazánkat is érintő fejleményeire. Magánlevélben fordultam Orbán Viktor miniszterelnökhöz 2014. május 21-én, kezdeményezve egy új parlamenti vizsgálóbizottság felállítását annak érdekében, hogy kiderüljön végre: igaz az, hogy az Amerikai Egyesült Államok az Országháztól mintegy 400 méterre lévő Nagykövetségén, a hazai szolgálatok és hatóságok megkerülésével titkos megfigyelésre szakosodott „kihelyezett személyzet” működik, ahogy az megjelent a világsajtóban?
A miniszterelnök helyett Pintér Sándortól kaptam egy válaszlevelet, a konkrét információk teljes mellőzésével. Tény, hogy új vizsgálóbizottság nem alakult, a megfigyelési/lehallgatási botrányról pedig elterelődött a figyelem. Miután két és fél évvel a levelem megírását követően sem rendelkezem információval, felszólítom a Kormányt, adjon tájékoztatást a nyilvánosság előtt az ügy részleteiről!
Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke
