Az Európai Parlament június 28-ai rendkívüli ülésén állásfoglalást fogadott el az Egyesült Királyságban megtartott népszavazásról, annak következményeiről. Ebben tudomásul veszi a brit állampolgárok kilépésre vonatkozó akaratát, amit tiszteletben kíván tartani – egyébként mi mást is tehetne?
A jövőre nézve azt a következtetést vonja le, hogy az Uniót jobbá és demokratikusabbá kell tenni, de a tagállami szuverenitás szükséges helyreállítása – aminek hiánya a kilépési döntés elsődleges oka volt – a tizenhat pontos dokumentumban még utalásként sem jelenik meg. Megjelenik viszont megoldásként a kétsebességes Unió a magországok szoros együttműködésével. A további mélyebb integrációra, a lopakodó szuperállami tervre utal a gazdasági és monetáris unió és a közös külpolitika megerősítésének igénye. A valamennyi tagország részvételével kialakítandó rugalmas együttműködés koncepcióját elveti, és „a Lisszaboni Szerződésben rejlő potenciál kiaknázásával”, annak foltozgatásával akar választ adni a Brexit után megkerülhetetlen kérdésre: Merre tovább, Európai Unió?
Az Európai Parlament nem hallotta meg a Brexit üzenetét, nem hajlandó szembenézni a kialakult helyzettel. Itt az utolsó esély arra, hogy az Európai Unió letérjen a lakosság akaratával ellentétes, központosítást és diktatúrát jelentő lisszaboni útról, és egy brüsszeli központú birodalom helyett a Nemzetek Európáját építse fel.
A Jobbik EP-delegációja nevében: Balczó Zoltán
