A NATO júliusi varsói csúcstalálkozója előtt nézeteltérések mutatkoznak az Észak-Atlanti Szövetség tagállamai között a katonai tömb szerepét és jövőbeli stratégiáját érintő kérdésekben – tudatta a Magyar Békekör pénteken kiadott értékelésében.
A tagállamok egy része, köztük Magyarország, még ha ellentmondásosan is, nem ért egyet azzal a tervvel, hogy Oroszországban jelöljék meg a nyugati szövetségi rendszer fő ellenségét a leendő új stratégiai koncepció keretében, mint azt amerikai, brit, kanadai, lengyel, észt, lett, litván és román részről sürgetik. Franciaország, Olaszország és Németország nem akarja feláldozni Oroszországhoz fűződő gazdasági érdekeit az amerikai politika oltárán.
A franciákat leköti a szíriai és a mali katonai szerepvállalás, emellett a lengyel politikával sem rokonszenveznek. Különösen érzékenyen érintette őket Varsó visszalépése attól a 3 milliárd dolláros üzlettől, amelynek keretében Lengyelország helikoptereket vásárolt volna az Airbustól. Olaszország gázellátása függ Oroszországtól. Róma ferde szemmel néz a kelet-európai országokra, mert megtagadják a Földközi-tengeren át Észak-Afrikából és a Közel-Keletről beáramló menekültek befogadását. Róma szerint a NATO-nak a déli szárny védelmére kellene összpontosítania a vélt keleti fenyegetés helyett. Németország kancellárja ugyan következetesen atlantista, de Németország vezető szerepét az Európai Unióban ő sem akarja feláldozni az óceánon túli érdekek oltárán. Angela Merkel a CDU egy héttel ezelőtti gudrowi kongresszusán támogatásáról biztosította annak gondolatát, hogy Vlagyivosztoktól Lisszabonig terjedő közös gazdasági térséget alakítsanak ki, fokozatosan.
Általános tünet a pénzhiányra való hivatkozás is, mely az Oroszországgal szembeni katonai szerepvállalásban is megnyilvánul. A NATO Lengyelországba, és a balti államokba telepítendő négyezer fős haderejéből eddig háromezret sikerült verbuválni amerikai, brit és német részvétellel. Mivel több NATO-szövetséges „anyagi okokból” elhárítja a haderőben való részvételt, Washington újabban Kanadától remél nagyobb felajánlást. (Magyarország száz főt ajánlott fel, bár ezt hivatalosan nem erősítették meg, de nem is cáfolták.) Obama amerikai elnök Varsóban tervezi bejelenteni a haderő létrejöttét, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a NATO-államok megosztottak a szövetség tervezett oroszellenes stratégiáját illetően, sőt egyre többen kétségbe vonják az Oroszország elleni szankciópolitika jogosultságát, és hajlanak afelé, hogy elismerjék a Krím Oroszországhoz tartozását.
A stratégia jövőjéről folyó vitában arra utaló nézetek is megfogalmazódtak, hogy a NATO meggyengülhet, ha nem keres kapcsolatot a világban megjelenő új realitásokkal, és nem bizonyulna képesnek olyanokkal együttműködni, akik nem ellenségei a nyugati civilizációnak, hanem – a kollektív biztonság megerősítése jegyében – együttműködésre törekszenek vele – írta a Magyar Békekör.
