Az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén foglalkozott – idén már másodszor – a „Magyarországi helyzet” előterjesztéssel. A beadványban a kezdeményező parlamenti bizottság az Európai Bizottságot kéri számon, hiányolva a Magyarországgal szembeni szankciókat – beleértve szavazati jogának esetleges megvonását is. A napirendre vétel nyilvánvaló oka Magyarország bevándorlási politikája volt. A vitában felszólaló balliberális képviselők – köztük két magyar is – a Magyarország elleni szankciók alkalmazását szorgalmazták.
A Fidesz képviselői a vitában nem vettek részt, meg sem jelentek az ülésteremben, vagyis nem védték meg Magyarországot – ahogyan frakciójuk, az Európai Néppárt felszólalója sem. Kiállt ugyanakkor a magyar migránspolitika mellett a brit konzervatívok, a brit Függetlenségi Párt (UKIP), a francia Nemzeti Front és magam is a Jobbik képviselőjeként.
Felszólalásomban úgy véltem, Magyarországon a jogállamiság és demokrácia viszonyain két helyen kellene javítani: a korrupció és a média kiegyenlítetlensége kapcsán. Magyarországot és a magyar embereket viszont azért támadja az uniós bürokrácia, mert megvédte a magyar és így a schengeni határokat is. A tapasztalható szervezett bevándorlás egy háború része, mely ellen nemcsak közös, hanem eredményes migránspolitikára lenne szükség. Egyúttal határozottan visszautasítottam, hogy a magyar emberek xenofóbok lennének.
Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselője
