A Magyar Helsinki Bizottság sajtótájékoztatója a hivatásosok (rendőrök, börtönőrök) által elkövetett, büntetlenül maradt bántalmazásokról
Ha rendőrt, börtönőrt jelentenek fel bántalmazás, kényszervallatás vagy jogellenes fogvatartás miatt, az eseteknek csak elenyésző részében emelnek vádat. 2008 óta nem volt olyan év, hogy ez az arány 5% felett lett volna. Letöltendő szabadságvesztés büntetést pedig „szökőévenként” szab ki a bíróság.
A Helsinki Bizottság kutatásai az mutatják, hogy „erősen lejt a pálya”, mert a hivatalos személy elleni erőszak miatt tett feljelentéseknek viszont a kétharmada vádemeléssel végződik, és az ilyesfajta büntetőperek átlagosan 72%-a zárul felfüggesztett vagy végrehajtandó szabadságvesztéssel.
Vizsgálataink és tapasztalataink igazolják, hogy a nagyságrendi eltérést nem magyarázzák megfelelően sem a bántalmazás bizonyítási nehézségei, sem pedig az a lehetőség, hogy esetleg bosszúból születnének a feljelentések.
Szerdán született első fokú ítélet egy 2013 nyarán történt bántalmazási ügyben. Három rendőr két férfit bántalmazott, az egyiküknek a bordája is eltörött. A bíróság az egyik rendőrt egy év letöltendő szabadságvesztésre ítélte, a másik kettőt pedig felfüggesztettre.
Mindez akár tűnhetne tapasztalataink cáfolatának vagy szabályt erősítő kivételnek. Csakhogy a rendőrök ellen – bár a sértettek állítását alátámasztó látlelet és orvosi szakvélemény is rendelkezésre állt – az ügyészség nem emelt vádat. Így a sértettek kénytelenek voltak pótmagánvádast eljárást kezdeményezni, amelyben a Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte őket.
Ügyfeleink ebben a nyilvánvaló bántalmazási ügyben nem számíthattak az állam segítségére, s ha nem ragaszkodnak igazukhoz, bántalmazásuk megtorlatlanul marad.
