Nettó 2-3 ezer forintos minimálbér-emeléssel lehet számolni, amennyiben a ma kezdődő bértárgyalások a kormány számításai szerint alakulnak. A szakszervezetek évi 9 százalékos emelésben gondolkodnak, álláspontjuk szerint ugyanis ezzel lehetne elérni, hogy a legalacsonyabb bér nettó összege elérje a létminimum értékét. A munkaadók 2 százalék körüli növekedést tartanának jónak.
Az elmúlt években a minimálbér összege emelésének a dolgozók alig, ellenben az állam annál inkább haszonélvezője volt, hiszen a növekményt a munkaadók kitermelték, de annak csak kis töredéke jutott el a munkavállalókhoz.
A Jobbik álláspontja világos: általános bérfejlesztésre van szükség. Ez nem jelent számottevő költségnövekedést, ugyanakkor a csökkenő állami adóelvonás, a járulékok mérséklése által több maradna az emberek zsebében, növekedne a fogyasztás, ezzel együtt emelkedhetnének az áfabevételek. A nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából is elengedhetetlen fontos a tartós reálbér-növekedés, rövid és középtávon ugyanis ez lehet az alapja a biztonságos nyugdíjkifizetésnek.
A gyors reálbér-növekedés mellett szól az is, hogy egyre több szakmában már most munkaerőhiány jelentkezik, ennek az egyik oka pedig a kivándorlás, ami már nemcsak a pályakezdő értelmiségieket, hanem egyre inkább a szakképzettséggel rendelkező középkorúakat is érinti. Hogy a munkaadók pótolni tudják a kieső munkavállalókat, ahhoz a kormánynak meg kell teremteni az uniós átlagnál nagyobb reálbér-növekedés lehetősége mellett a munkaadók terheinek a csökkentését is.
A Jobbik csak olyan kormányzati lépéseket tud támogatni, amelyek a munkaadók minél kisebb mértékű terhelése mellett a reálbérek erőteljes növekedését eredményezik.
Sneider Tamás, az Országgyűlés és a Jobbik alelnöke
