2015. augusztus 4-én Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere egy Facebook-bejegyzésben durván általánosító, gyűlöletkeltő kijelentéseket tett a II. János Pál pápa téren tartózkodó migránsokkal kapcsolatban. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény tiltja a zaklatást, azaz a megfélemlítő, ellenséges, megszégyenítő környezetet kialakító magatartásokat. A Magyar Helsinki Bizottság személyiségi jogi pert indít a polgármester és az önkormányzat ellen, és azt követeli, nyilvánosan kövessék meg a méltóságukban megsértett menedékkérőket.
2015. augusztus 4-i Facebook-bejegyzésében a józsefvárosi polgármester – többek között – azt írta, hogy a II. János Pál pápa téren a „népvándorlók […] őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak”. A helyszínről készült tudósítások és a közterület-felügyelet vezetőjének nyilatkozatai alapján egyértelmű, hogy a téren tartózkodó menedékkérők nagy száma és ellátatlansága ellenére sem volt számottevő rendbontás a téren (a közterület-felügyelet vezetője lopásról például egyáltalán nem tett említést, és az állítólagos késelésről is csak annyit mondott, arról „voltak információk”).
De még ha nem is állt volna ilyen gyenge ténybeli lábakon a polgármester bejegyzése, ha lettek volna is komolyabb konkrét incidensek, a menedékkérőket egyéni magatartásuktól függetlenül megbélyegző, a velük szembeni előítéletek erősítésére, gyűlölet felkorbácsolására alkalmas, durván általánosító kijelentések akkor is elfogadhatatlanok lettek volna. Néhány nappal a bevándorlók elleni indulattól fűtött brutális szegedi támadás után az ilyen beszéd különös felelőtlenség egy közhatalmat gyakorló személytől.
Kocsis Máté azt állítja, a rend és a jog pártján áll, csakhogy a jog tilalmazza az övéhez hasonló megnyilvánulásokat. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személy valamely lényeges tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása vele szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő környezet kialakítása. Kocsis Máté talán úgy gondolja, nem kockáztat az uszító hangnemmel, hiszen a magyarul nem beszélő, kiszolgáltatott menedékkérők között nem lesz senki, aki gyűlöletkeltő kijelentésével szemben jogorvoslatot keres, de a törvény lehetővé teszi civil szervezetek számára, hogy a nagyobb csoportokat érintő jogsértésekkel szemben a köz érdekében maguk forduljanak bírósághoz.
A Helsinki Bizottság most éppen ezt teszi, és személyiségi jogi perben követeli, hogy Kocsis Máté és az általa képviselt önkormányzat a nyilvánosság előtt kérjen bocsánatot a polgármester súlyosan gyűlöletkeltő bejegyzése miatt, és ismerje el: megsértette a migránsok emberi méltóságát, s ezzel a hatályos magyar törvényeket is.
