Elutasították első fokon az almásfüzitői vörösiszap-tározón hulladékhasznosítás címén „méregkeverést” végző cég működési engedélyének meghosszabbítását. Ez azért hatalmas siker, mert a Greenpeace 2011 óta kampányol azért, hogy a közvetlenül a Duna partján lévő, eleve szivárgó tározóra – mely a kolontári után az ország második legnagyobb vörösiszap-tározója – ne hordhassanak további veszélyes anyagokat. Almásfüzitő miatt az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarország ellen.
2011 szeptemberében Greenpeace-aktivisták óriási STOP feliratot helyeztek el a vörösiszap-tározóján. © Somogyi-Tóth Péter/Greenpeace
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal elutasította az almásfüzitői vörösiszap-tározón hulladéklerakást végző cég működési engedélyének meghosszabbítására vonatkozó kérelmét. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként eljáró Kormányhivatal határozata ezen felül kötelezi a céget, hogy 30 napon belül mutasson be tervet a területen lévő hulladékok megfelelő kezelésére, valamint a terület porzásmentesítésének megoldására. A Kormányhivatal határozata a Greenpeace honlapján teljes terjedelmében elérhető.
Az almásfüzitői tározó tulajdonosa a némileg megtévesztő nevű Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV), amely veszélyes és nem veszélyes hulladékok hasznosítására kapott engedélyt 2010-ben. [1] Az engedély idén áprilisban járt le, ezért kérték a területileg illetékes Kormányhivataltól annak meghosszabbítását. A TKV azzal érvel, hogy a tározóban lévő vörösiszap lefedésének megfelelő módja az, hogy arra többek között veszélyes hulladékok tömegét hordják rá. A cég „speciális hulladékkezelési módszernek” és „egyedi filozófiának” nevezi gyakorlatát, amely során az általa átvett veszélyes hulladékokból egy új „terméket” állít elő „komposztkészítéssel”. Bár a TKV valóban erre kapott engedélyt, a Greenpeace és számos további független szakértő szerint ez a gyakorlat teljesen ellentétes a hulladékkezelés magyarországi és európai szabályaival, és veszélyezteti a környezetet. [2]
Ezt erősítette meg most a Kormányhivatal határozata is, amely kimondja: a cég hulladékhasznosítás helyett valójában évek óta hulladékhígítást és -lerakást végez. „A telephelyen az adott technológiával pl. a nehézfémeket tartalmazó szervetlen anyagok biológiai lebontása (hasznosítása) nem történik meg, ezek a kezelt hulladékokban továbbra is jelen vannak” – fogalmaz a határozat (20. oldal, 2. pont). Ez azt jelenti, hogy mivel a nehézfémek összmennyisége nem változik a kezelés során, a hulladék gyakorlatilag mindössze hígul, amely teljesen ellentétes az EU hulladékkezelési szabályaival.
A Greenpeace évek óta hangsúlyozza: szakmailag megalapozatlan a TKV azon állítása, hogy a például fémtartalmú ásványok, kőtörmelék, salakok, öntőmagok, zománcozási hulladékok, veszélyes anyagot tartalmazó építési és bontási hulladék, kavics stb. összekeveréséből születő massza biológiailag hasznosítható lenne, és például „mesterséges talajt” lehetne belőle előállítani.
Most a Kormányhivatal határozata szerint a cég által „komposztálásnak” nevezett tevékenység során nem szűnik meg a beszállított veszélyes hulladékok hulladék státusza, azaz nem lesz belőlük „termék”.
A Greenpeace 2011 őszén kezdett kampányolni azért, hogy állítsák le a veszélyes hulladékok beszállítását az almásfüzitői vörösiszap-tározóba. Mivel az összes bejelentésünk visszapattant a magyar hatóságokról és az ügyészségről, 2012 év elején az Európai Bizottsághoz fordultunk az almásfüzitői tározón folyó jogsértő tevékenység miatt. Az Európai Bizottság a Greenpeace bejelentése alapján kötelezettségszegési eljárást indított a szabálytalan engedély miatt. Az eljárás idén nyáron ért a végső szakaszba, mivel a hazai hatóságok azóta sem vetettek véget a problémás tevékenységnek.
