Jövőre is lényegesen több támogatás jut a hazai nemzetiségeknek
Mintegy negyedszázadon át tartott Magyarországon az a méltatlan és kiszolgáltatott állapot, hogy bár a hazánkban élő nemzetiségek mélyen alulfinanszírozottak voltak, a központi költségvetésből kapott támogatásuk összege mégis csupán alig, vagy egyáltalán nem emelkedett. Változást a szószólóik hoztak, akik a tavalyi parlamenti választások óta a Parlamentben képviselik a nemzetiségeket. Már az idei esztendőre vonatkozó költségvetést illetően is jelentős emelést értek el, és a 2015. évi kétmilliárdos többlettámogatás jövőre még feljebb kúszik: 2016-ra további 2 milliárd 63,4 millió forintos emelést ítélt meg az Országgyűlés a magyarországi nemzetiségek részére.
„A tolerancia csak átmeneti állapotot jelölhet, amely elismeréshez kell, hogy vezessen. Az elfogadás önmagában sértés.” Goethe-t idézte így Ritter Imre a Parlament 2014. novemberi költségvetési vitájában. A magyarországi németek parlamenti szószólója felszólalásában arra utalt, hogy nem elég a hazánkban élő nemzetiségek jelenlétét pusztán elviselni; e népcsoportok ugyanis az ország boldogulásáért évszázadokon át kifejtett munkájuk okán elismerésre vágynak, amit a központi költségvetésből juttatott támogatások formájában forintosítani is kell. A szószóló az Országgyűlésben már több ízben kifejtette: az elmúlt 25 esztendőben méltatlanul kevés pénz jutott a hazai nemzetiségeknek, és ez az összeg ráadásul az évek során alig emelkedett. Egyebek mellett érzékletes példaként említette a helyi önkormányzatok általános támogatását: azok átlagban mindössze havi 14.500 – esetenként csupán nettó 9.000 – forintot kaptak a működési költségeik fedezésének segítésére.
A 2014-ben a Parlamentbe került nemzetiségi szószólók bizottsága – alaposan felmérve a helyzetet és az igényeket – a 2015. évi költségvetésre vonatkozóan jelentős áttörést ért el: az Országgyűlés megszavazta azt a kétmilliárd forintos többlettámogatást nyújtó módosító csomagot, amely valamelyest rendezte a helyi és az országos nemzetiségi önkormányzatok és fenntartott intézményeik büdzséjét. A 2016. évi költségvetési igények előkészítésekor azonban további hiányok, illetve „fehér foltok” rajzolódtak ki. Az ez év május 13-án a Kormány által beadott költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés június 23-i ülésén megszavazta, a hazánkban élő nemzetiségek tehát jövőre az ideihez képest 2 milliárd 63,4 millió forinttal több támogatáshoz juthatnak. – A Parlament ezen döntése hitelt és súlyt adott a nemzetiségi szószólók intézményének. Örömteli, hogy a magyar politika végre egyenrangú partnernek tekint bennünket! – fogalmazott Ritter Imre. – Mindezek a kedvező változások természetesen nem azt jelentik, hogy az évtizedes elmaradások után a nemzetiségi probléma egy csapásra megoldottnak tekinthető! Maradtak finanszírozási gondok, esetenkénti aránytalanságok, előttünk van még az egész nemzetiségi köznevelési rendszer teljes körű áttekintése, színvonalának érdemi javítása, melyek megoldásán, összehangolásán tovább kell dolgoznunk. Ám túlzás nélkül mondható, hogy ez a támogatásnövelés olyan mértékű pozitív változás, amelyre a Magyarországon élő nemzetiségekkel kapcsolatban az elmúlt száz évben nem volt példa, melyért egyértelmű köszönet jár a magyar Kormánynak és a magyar Parlamentnek. Végre valóban érezzük a Goethe által is említett megbecsülést!
