A szabadtéri tüzek szempontjából a tavasz a legveszélyesebb időszak, hiszen a jó időben egyre többen választanak szabadtéri programokat, vagy kezdik meg a kerti munkálatokat. A veszélyt egyrészről a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz. Kockázatot jelenthet a gondatlanság is, a szabadban keletkezett tüzek 99 százalékát emberek okozzák.
Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat március 05-ei hatályba lépésével tilossá vált a belterületi ingatlanok használata során keletkező hulladék szabadtéri égetése, melyre csak ott van lehetőség, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik.
Belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt önkormányzati rendelet lehetővé teszi, bármilyen más kommunális, ipari eredetű, illetve veszélyes anyagot tartalmazó hulladék égetése tilos.
A szabályzás továbbra se érinti a kerti grillezést és a tűzön történő sütés-főzést, azonban mint minden égetéssel összefüggő tevékenység során, itt is be kell tartani a tűzgyújtás általános szabályait.
A tűzgyújtás általános szabályai:
• Ne hagyjuk felügyelet nélkül a tüzet, a még ki nem hűlt parazsat, hamut!
• Gondoskodjunk a megfelelő, tűz oltására alkalmas anyag, eszköz – víz, homok, kerti csapra szerelt locsolótömlő, tűz oltására alkalmas kéziszerszám – készenlétben tartásáról!
• Az égetést követően a tüzet gondosan oltsuk el, győződjünk meg arról, hogy valóban kialudt!
A külterületen lévő, lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését minden esetben előzetesen engedélyeztetni kell a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség tűzvédelmi hatóságával. Az ezzel kapcsolatos kérvényt, a tevékenységet megelőzően legalább tíz nappal kell benyújtani, melynek az alábbiakat kell tartalmaznia:
– A kérelmező nevét és címét;
– az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét;
– megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc);
– az irányított égetés indokát;
– az érintett terület nagyságát;
– a folyamat pontos leírását;
– az égetést végző személyek nevét, címét;
– a felügyeletet biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát;
– a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és
– a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.
Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi!
Jogszabálytól eltérő, vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után!
Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet az éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani. Ennek elmulasztása esetén 60-200.000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki.
A tűzvédelmi előírás megszegése miatt, ha az tüzet idézett elő, 100 000-től 1 000 000 Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírság szabható ki. Abban az esetben, ha az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges, a tűzvédelmi bírság 200 000-től 3 000 000 Ft-ig terjedhet.
