A címbéli mondat persze csak vicc, de elmondom hogyan jutottam erre az összegzésre./ Egyébként többnyire nekem is, úgymint a legtöbbünknek tele van már a hócipőm ezzel a sárdobálással./
Éveken keresztül – legalább három – alig-alig történik valami a választások után. A kedélyek megnyugszanak, a hatalmat kapók kipihenik a fáradalmakat, lecserélik az összes előző érában dolgozó munkatársat, majd a bútorokat is, kidobják az elkezdett projekteket, hipp-hopp máris eltelt két év, a harmadikban tessék-lássék dolgozgatnak valamicskét. A vesztesek nyalogatják a sebeiket, már nekik sem fontos annyira találkozni a választókkal, egyszóval szép csendesen halad az idő kereke.
Villámgyorsan érkezik a negyedik év, akkor aztán munkába lendül a gépezet, leteszik az összes el,-és el nem indítandó projekt alapkövét, – ebben az időben az alapkőgyártóknak megy a legjobban – még az országgyűlési választások előtt. És már akkor kezdődik a kampány az őszi önkormányzati választásokra, amikor is elérkezünk az utolsó hónaphoz, no és akkor újra munkába lendül a gépezet, és átadnak minden be-és be nem fejezett projektet.
Kilószámra érkeznek a szórólapok, újságok, amelyekkel egész novemberben be tudunk fűteni, no ez már a hozadéka ennek az időszaknak, és ebben az évben új szokást is bevezettek a jelöltek, ez pedig az ajándékozás. A postaládám tele van mindenféle apró dologgal: levegőillatosítók, tollak, jegyzettömbök, öngyújtók,bevásárlókocsi biléták, zászlócskák, lufik,pendrive-ok, és fölsorolni sem tudom még mennyi apró meglepetés a jelöltek arcképével, a pártok szineiben pompáznak. Ötletesek és fantáziátlanok, jó minőségűek és gagyik attól függően mennyi a párt büdzséje.
Ilyeneket sem kapunk a követező három évben a politikusoktól, így aztán azt mondom, legyen minden évben választás…
Orosz B.Erika
