Az elmúlt hetekben a város jelenlegi vezetője újra faképnél hagyta miskolciakat. Ahogy lehetőségem lesz rá, én a Miskolciakat fogom képviselni a Kazinczy iskola ügyében is, és hogy ilyen gyalázat még egyszer se Miskolcon, se az ország más településein ne történhessen meg, törvénymódosítást, végső esetben népszavazást kezdeményezek.
Árulás történt, és az árulás tényét, már a városvezetés közpénzen fenntartott lapja, a Miskolci Napló sem tudja eltussolni. Ebben a 3. oldalon a Kazinczy iskola ügyével kapcsolatban Kriza Ákost idézve azt írják, hogy a Városháza nem a szülők, a diákok, a tanárok véleményét terjesztette fel a minisztériumnak. A polgármester hivatala ugyanis a most kinevezett személy pályázatát is „jónak ítélte meg”, és ezzel zöld utat biztosított a mindenki által támogatott igazgató eltávolításához.
A cikk ezek után arról tájékoztatja városunk közvéleményét, hogy felelős döntés született az igazgatói pályázat elbírálásánál és arra kérik a miskolciakat, hogy „előlegezzenek bizalmat, a fenntartó által megbízott igazgatónak”.
Az elmúlt négy évben immáron másodszor fordul elő, hogy Kriza polgármester úr hivatalának asszisztálása mellett, egy senki által nem javasolt vezetőt akarnak egy miskolci intézmény élére erőszakolni.
Amiért biztos vagyok abban, hogy a két eset mögött ugyanaz az akarat húzódik, az a protekciós káder személye, amely ugyanaz mindkét esetben – a Földes és a Kazinczy esetében is. A városháza szerint ugyanaz a nyugdíj előtt álló általános iskolai énektanár hölgy alkalmas az ország egyik legerősebb, legkomolyabb gimnáziumának irányítására, mint egy kiváló két-tannyelvű általános iskola vezetésére.
Ahogy akkor a Földes Ferenc Gimnázium, úgy most Kazinczy esetében a szülők és a pedagógusok 100%-ban a régi igazgató mellett álltak ki, a városháza jelöltjét senki nem támogatta. A napnál világosabb, hogy Kriza Ákos hivatala szervezte úgy a dolgokat, ahogy most állnak. Ráadásul pénteken a polgármester már-már megváltóként akart tetszelegni a hetek óta folyamatosan tiltakozó szülők előtt.
Innen üzenem a polgármesternek: ha valakire rágyújtja a házat, legalább ne dicsekedjen azzal, hogy kimentett egy plüssmacit a tűzből.
A városvezetés sumákol. Megint. Hazudozik a városlakóknak. Megint. És lebukik. Megint.
Tény: a város jelenlegi vezetésében nem tisztelik miskolciakat, nem bíznak a miskolciakban. Nem bíznak bennük akkor sem, ha a városi cégek élére keresnek vezetőt, nem bíznak bennük akkor sem, ha kivitelezőt keresnek a vár, vagy a tapolcai strand munkálataihoz és nem bíznak bennük akkor sem, ha el kell dönteni szülőknek, pedagógusoknak, hogy ki vezessen egy oktatási intézményt.
Ezért mondom, hogy Miskolc ma nem a miskolciaké. Ezért mondom, hogy Miskolcot vissza kell adni a miskolciaknak. Hogy a miskolciak dönthessenek a saját sorsukról, hogy végre figyelembe vegye valaki a véleményüket.
Polgármesterként soha nem fogom megengedni, hogy ilyen előfordulhasson. Polgármesterként az lesz a feladatom, hogy a miskolci szülők, a miskolci pedagógusok akaratát képviseljem. Azoknak az akaratát, azoknak a szándékát, akik a gyermekeinket tanítják, akik kezébe tesszük utódaink sorsát.
Polgármesterként törvénymódosítást fogok kezdeményezni, hogy az iskolaigazgató kiválasztásának a joga a szülőket és a tantestületet illesse. A szülők és a tantestület közösen döntsenek arról, hogy ki vezesse az intézményt. Mert ki tudhatná jobban, mire van szüksége a gyereknek, mint a szülők és a pedagógusok, akik két oldalról fogják gyermekeink kezét.
Törvényjavaslatot fogok kezdeményezni, hogy ez a méltatlan, áldatlan helyzet megváltozzon, mert ez nem csak Miskolc, nem csak a miskolciak problémája, hanem több helyen is probléma az országban.
Döntsenek végre a szülők, döntsenek a pedagógusok. Döntsenek az emberek helyben, mert helyben tudják mi a legjobb nekik.
Ha az országgyűlés nem fogadja el a törvényjavaslatot, nem állok meg: polgármesterként, ha kell népszavazásra viszem az ügyet, mert ez az ügy túlmutat az iskolák ügyén, ez egy önrendelkezési kérdés.
Ez a legőszintébb véleményem, emberként, szülőként, és januártól nagyszülőként is.
