A most bemutatásra kerülő könyvnek a cikkcím ellenére semmi köze sincsen Martin Luther Kinghez – tágan értelmezve maximum annyiban, hogy általában az embereknek vannak céljaik, álmaik. Sabine Ebert A Bába döntése címet viselő könyvsorozatának harmadik részében is megjelenik ez a motívum (az eddigieknél talán markánsabban). A Bába-sorozat egyébként felér egy kálváriával, ha jobban belegondolunk: szinte sosincs nyugtuk a szereplőknek, s mikor végre élvezhetnék az életet, valamilyen konfliktus mindig „bezavar a képbe”. Ahogyan azt már megszokhattuk, az események ismét elsodorják egymás mellől a szerelmespárt (Christiant és Marthét), de jöjjön bármilyen akadály, ők nem futnak el, hanem szembenéznek, s felveszik a harcot velük.
Christian lovagnak és feleségének a különleges képességű gyógyítónak, Marthénak még egyelőre nem adatott meg az édes élet. Marthe menekülni kényszerült egy lord halva született gyereke miatt, s közben útjába sodorta a sors a keresztes lovagot. Egymásra találásuk után letelepedtek többedmagukkal egy újonnan alapított faluban (ahol egyúttal egy ezüstbányát is sikerült találniuk), ám újabb gondok-akadályok adódtak: Marthét boszorkánysággal vádolták, míg férjének egyik – ha nem a legnagyobb – ellenlábasával kellett szembenéznie.
Mindezek után az ember szívéből kívánná nekik, hogy házaspárként, s egyben az „ezüstfalu” prominens személyeiként boldogan, jómódban éljenek végre, míg meg nem halnak. Ám ez egyelőre nem lehetséges: ugyanis Barbarossa Frigyes és Oroszlán Henrik között a viszony cseppet sem baráti, olyannyira, hogy az háború kitörésével fenyeget.
Christian és Marthe tudják, ha erre kerül a sor, meisseni otthonukat is eléri. Az események a párt ismét kettészakítják: Otto von Wettin őrgróf seregeinek vezetésével bízza meg a lovagot, távollétében pedig saját rangidős fiát, Albrechtet teszi meg Christiansdorf vezetőjévé. A kegyetlen zsarnok ki is használj az alkalmat, hogy bosszút álljon Christianon, közben pedig kapzsin a falu ezüstjére is rátenné a kezét. Marthe pedig ismét bizonyítja bátorságát, rátermettségét: a falubeliekkel megpróbál helytállni, szembeszegülni a várúrral szemben. Mindeközben pedig Christian – elég ambiciózusan, tekintettel a hadiállapotra – nem kisebb álmot dédelget a szívében, mint a falu várossá fejlesztését, építését.
Ahogyan az előző két kötetben, A bába döntésében sem kíméli főhőseit a szerző, számos megpróbáltatások elé állítva őket. Remekül bemutatja a középkori viszonyokat: a nehézségeket, a létbizonytalanságot, a hatalmasok önkényes döntéseit, a kiszolgáltatottságot. Ilyen körülményekben pedig lehetőség is adódik a kiemelkedő karaktervonások, értékek csillogtatására: Marthe bátorsága, Christian hősiessége és vezetői képességei, valamint az egymás iránt érzett hű, kitartó szerelmük mind ide tartoznak. Külön megemlítendő, hogy minduntalan vannak céljaik a szereplőknek, a megváltozott helyzetekhez igyekeznek alkalmazkodni, rájuk megoldást találni – sorsuk alakításának tehát aktív résztvevői, avagy kovácsai.
A harmadik résszel kapcsolatban pozitív, hogy némileg realisztikusabbra sikeredett az előző kettőhöz képest. A kitört háború a kelleténél nagyobb részt kapott (valószínűleg a hadba küldött Christian miatt), talán elég lett volna kevésbé részletezni, s a hangsúlyt inkább Christiansdorfra, majd az abból megszülető Freibergre helyezni. A színvonal semmit sem változott, Ebert hozza a már megszokott minőséget az írói stílust és a történelmiháttér-kidolgozottságot illetően egyaránt.
Összességében, A bába döntése érdekes, izgalmas olvasmány lett. Akiknek volt dolguk az előző két kötettel, mindenképpen „végezzék ki” ezt is, amely nem kevésbé fogja elnyerni tetszésüket. Akiknek pedig most találkoznak először a Bába-sorozattal, azoknak is ajánljuk a középkorba helyezett – ha nem is tündérmeseszerű, de mindenképpen szép – szerelmes történetet.
