Az országgyűlési választás időpontjának kitűzésével egyidejűleg életbe lépett egy kormányrendelet is, ami a választási plakátokra is kiterjeszti a gazdasági reklámokra vonatkozó korlátokat. A TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet arra figyelmeztet, hogy a kampányolás szabadságának és a jelöltek, pártok politikai vitájának a lehetőségeit szűkítő szabály tovább rontja a választások tisztességességét. A héten hatályba lépett az a kormányrendelet, ami a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályait kiterjeszti a választási plakátokra is. Akár fogpaszta-reklámról, akár egy országgyűlési választásra készülő képviselőjelöltnek a választói akaratot befolyásolni kívánó politikai üzenetéről van szó, nem lehet elhelyezni plakátot villanyoszlopon, közút felett vagy lakott területen kívül autópálya, autóút és főútvonaltól számított 100 méteren belül. A szabály más tartalmú hirdetésekre (ilyen lehet az ún. „kormányinformáció”) nem vonatkozik.
A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet közös véleménye szerint a választási eljárási törvénynek a választási plakátokra vonatkozó részletes szabályait lerontó rendelet a választási kampány szükségtelen, alkotmányellenes szűkítését eredményezi, és sérti a közügyekben megfogalmazott vélemények kinyilvánításának és azok vitathatóságának a szabadságát, a választói akarat kinyilvánításához szükséges információkhoz való hozzájutás szabadságát és a fair választások követelményét. Az országgyűlési választás az egyik legfontosabb közügy, hiszen ennek kimenetele dönti el, hogy kik irányítják az országot, kik alkotják meg és hajtják végre a ránk nézve kötelező törvényeket a következő parlamenti ciklusban. A választási kampány részét képező politikai plakátok pedig a választásokon versengő jelöltek és pártok alkalmassága, rátermettsége, céljai és ígéretei megvitatásának eszközei. A választásokat övező politikai vita számára éppen a lehető legmagasabb védelmi szintet kellene biztosítani: ez a demokrácia alapvető követelménye, függetlenül a vita tartalmától és színvonalától. Ha a jogkorlátozás nem pontosan körülhatárolt és alkotmányosan igazolt, akkor az elfogadhatatlan, mert a demokrácia alapjait kérdőjelezi meg.
A három szervezet emlékeztet arra is, hogy a választási kampány korlátozásával kapcsolatos problémákat ez a rendelet csak súlyosbítja. Az Alkotmánybíróság a választási kampánnyal kapcsolatban tavaly mondta ki azt, hogy a politikai reklámok közzétételének korlátozása nemcsak a pártok, hanem minden személy és szervezet szólásszabadságát érinti, mert a közügyek megvitatásában mindenki részt vehet. Hasonlóképpen azt is megfogalmazta a testület, hogy a politikai reklámok közzétételének korlátozása egyúttal az információszabadság alapjogának korlátozását is jelenti, amennyiben akadályt gördít a választópolgárok tájékozódáshoz való jogának zavartalan gyakorlása elé. Ennek ellenére az Alaptörvény tavalyi módosításai a politikai reklámok közzétételének ingyenessé tételével valószínűtlenné tették, hogy a legnagyobb közönséget elérő kereskedelmi médiában kampányolhassanak a képviselőjeletek és pártjaik. A politikai reklámok közzétételének médiaszolgáltatásokra vonatkozó, tavalyi szigorítása mellett a mostani rendelet csak tovább nehezíti a kampányüzenetek választópolgárokhoz való eljuttatásának a lehetőségeit, anélkül, hogy ezzel bármiféle legitim, alkotmányos célt szolgálna.
A civil szervezetek részletes vélemény itt olvasható:
http://helsinki.hu/wp-content/uploads/TASZ_MHB_EKINT_kampanykorlatozas_20140124.pdf
