A kormánypárti munkacsoportnak előbb meg kell védeni az első két lépést, utána ajánlott a harmadik megtétele. Meg kell védeni a közművagyont az újabb privatizációtól. Elutasították az erre irányuló indítványunkat, így jelenleg nincs akadálya a fideszes haverok vagy külföldiek részére történő értékesítésnek.
Meg kell akadályozni a közszolgáltatók csoportos létszámleépítését, a szolgáltatás minőségének (például a gáz fűtőértékének) csökkentését és a fogyasztóvédelmi visszaéléseket. Gondolunk itt elsősorban a többségében alaptalan, magas összegű kötbérkövetelésekre. Ebbe a körbe tartoznak a közelmúltban a szolgáltatók által végrehajtott mérőóracserék, amelyek eredményeként azonos fogyasztói szokások mellett, „gyanús többletfogyasztások” tapasztalhatók.
A fafűtésű ingatlanok tulajdonosai a rezsicsökkentés nagy vesztesei. A kormány a megoldást abban a „kampányfa programban” látja, amelynek országos hatása egyenlő a nullával. Ez a rászorulók töredékéhez jut el, és a hat hónapig tartó fűtési szezonban néhány napi szükséglet kielégítésére alkalmas. A családok költségvetésében a legnagyobb kiadási tételt az alapvető élelmiszerek megvásárlása jelenti. A folyamatosan növekvő élelmiszerárak ellensúlyozására ugyanaz a megoldás, mint a tűzifa esetében, vagyis az áfa 27-ről 5 százalékra történő csökkentése. Enélkül a többletkiadások elviszik a rezsicsökkentés kedvező hatásait.
A kormány mélyen hallgat arról is, hogy a cégeknek kompenzáció jogcímén az adófizetők pénzéből 50 milliárdot visszatérítenek. Ráadásul a GKI kimutatása szerint a rezsicsökkentéssel az embereknél marad 130 milliárd forint, de ugyanennyivel többet költenek el az egekbe emelkedő banki költségek miatt.
Amennyiben a fentiekben felsorolt visszahárítási lehetőségeket nem zárjuk ki, úgy alaposan feltételezhetjük, hogy a rezsicsökkentés legfeljebb jövő év végéig tart és a közműdíjak 2015. január 1-jétől ismét emelkedésnek indulhatnak.
Apáti István, a Jobbik országgyűlési képviselője
