Magyar-dán közös programok indulhatnak azért, hogy tovább csökkenjen a fogyatékossággal élő emberek társadalmi elszigeteltsége. A témában kétnapos konferencia és műhelymunka kezdődött hétfőn Budapesten, amelyen a dánoktól átvett, Magyarországon már bevezetett programokról is beszámolnak.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára elmondta, már elindították a dán mintára kiépített, úgynevezett Guruló projektet. A mozgáskorlátozott emberek segédeszközeinek javítására olyan országos szervízhálózatot építenek ki, ahol lehetőség van arra is, hogy a szakemberek az adott emberek igényeinek, testalkatának megfelelően alakítsák át például a kerekes székeket. Egy másik, dán gyakorlat alapján indított projekt a segédeszköz-kölcsönzést teszi majd lehetővé.
Az államtitkár szerint erre azért van szükség, mert vannak, akiknek csak rövidebb időre van szükségük a mozgásukat segítő eszközökre, ezért nem akarják azokat megvenni. Példaként említette: vannak, akiknek egy kórházi kezelés után csak néhány hétre vagy hónapra lenne szüksége egy speciális ágyra vagy kerekes székre, ám nem engedhetik meg maguknak, hogy egy drága eszközt megvegyenek, így nekik jó megoldást jelentene a várhatóan jövő év második felétől már több helyen működő bérlési, illetve kölcsönzési rendszer. Közölte, hozzávetőleg 2 milliárd forintot fordítanak majd egyebek mellett a kölcsönözhető eszközökre az Új Széchenyi Terv keretében indított program forrásaiból.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a közép-dániai régió képviselőivel 2011-ben kötöttek együttműködési megállapodást, és a mostani konferencián közös projektek lehetőségéről is szó esett. Elmondta, dán partnereik azt tervezik, hogy Magyarországon segédeszköz-összeszerelést vagy -gyártást végeznének. Hozzátette: ha az elképzelés valóra válna, a programban megváltozott munkaképességű, fogyatékos embereknek tudnának munkát adni.
Soltész Miklós azt mondta: a korábbi, kommunista-szocialista rendszerben évtizedekig próbálták a fogyatékossággal élőket elrejteni a társadalom elől, és vidéki otthonokban tartották őket, ahol 60-200-an is voltak egy-egy intézményben. Arról beszélt, az elmúlt két évtized talán egyik legkomolyabb civil és kormányzati munkájának célja az volt, hogy megváltoztassák a gyakorlat mögött húzódó szemléletet. Ezzel akarták segíteni a fogyatékossággal élők visszatérését a társadalomba, a munkavállalásukat, azt, hogy teljes életet élhessenek. Szavai szerint ez az új szemlélet lassan „kezd beérni”.
Tom Norring, Dánia magyarországi nagykövete is azt hangsúlyozta, hogy Európa több országában is új mentalitásra és arra van szükség, hogy a politikusok ne legyenek süketek a fogyatékos emberek ügyeire. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogyatékos emberek alapvető jogait sérülnek, ha nem tudnak részt venni a társadalmi életben, ezért szerinte fontos cél a társadalmi részvételt nehezítő akadályok lebontása. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a világ népességének 15 százalékát érinti a fogyatékosság valamilyen formája.
(MTI)
