A Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság mai ülésén a költségvetési tervezethez benyújtott módosító javaslatokat tárgyalta. A Jobbik javaslatot nyújtott be mind a 2008-ban befagyasztott köztisztviselői illetményalap, mind közalkalmazotti bértábla emelésére. Ha Magyarország jobban teljesít, akkor minimum a bérekben látszódjon ez meg, hiszen elsősorban ez jelent valamit az emberek számára, szemben a mindennapi életben értelmezhetetlen makrogazdasági mutatókkal, GDP-vel, hiánycéllal és egyéb varázsszavakkal. Több verziót is felajánlottunk, de még a tervezett inflációval sem voltak hajlandóak megemelni a közszolgák bérét, így az elmúlt 6 év során elszenvedett, mintegy 30 százalékos reálérték-csökkenés jövőre is folytatódik.
Az indoklás minden esetben az volt, hogy nincs rá fedezet a költségvetésben, a hiánycélt muszáj tartani, és a konvergenciaprogram előírja, hogy nem nőhet az állam által kifizetett bértömeg. Magyarán: mindenre van pénz, stadionokra, Kossuth téri rekonstrukcióra, kormányzati kommunikációra és nemzeti konzultációra, de arra, hogy a közalkalmazotti bértábla legalább a minimálbértől induljon, arra nincs.
A kérdésre, hogy miként is teljesíti akkor az állam a legkisebb munkabérre vonatkozó jogszabályi előírást, ez volt a válasz: oldja meg minden önkormányzat maga, hogy honnan teremti elő a plusz forrásokat, és miként biztosítja, hogy a dolgozói megkapják legalább – az egyébként ismét emelkedő – minimálbért.
Például elbocsájtásokkal? Kevesebb ember között kelljen kiosztani a rendelkezésre álló pénzt? Vagy a helyi adók megemelésével?
Bertha Szilvia országgyűlési képviselő
