Az utóbbi napokban újra felmerült, hogy a kormányzat végiggondolja a Jobbik által évek óta erőltetett megoldási forma, a családi csődvédelem (vagy más néven magáncsőd) intézményének bevezetését. Ennek eddigi halogatása különösen fájó mulasztás annak tükrében, hogy a ciklus elején maga a KDNP is kampányolt e segítő forma népszerűsítésével.
A Jobbik azonban óva inti a kormányzatot attól, hogy az eddig kiszivárgott hírek szerint „csődgondnokot” küldjön a családokhoz, akik majd megszabják a családfőnek, mire költheti a família pénzét – magyarán mehet-e a gyerek jó iskolába, vagy nyaralhat-e egy rövid ideig. A Jobbik semmi szín alatt nem szólna bele a családok életébe, ellenben a magáncsőd intézményének bevezetését olyan formában képzeli el, hogy ingyenesen biztosíthatunk az érintett polgà ¡rok részére jogvégzett közvetítőt, aki tárgyalhat a hitelező pénzintézettel, elérve egy új megállapodást. Emellett csak tisztességes megegyezés elérésében segédkezhet, amelyet megelőzi az, hogy az indokolatlan banki áthárításokat terheljék vissza a szabályokat megszegő pénzintézetre. A magáncsőd ily módon segíthet elérni, hogy az adósok csak a vállalható terheket fizessék, immáron tisztességes feltételek mellett, továbbá szakértőinek feladata volna közvetíteni a család és a munkaerőpiac között is, hiszen az eladósodás a legtöbbször valamelyik (vagy mindkét) szülő munkahelyének elvesztésével jár együtt. Emiatt szükséges, hogy a bajba jutottak igénybe vehessék az elérhető átképzési programokat, majd a későbbiekben nagy eséllyel nyerhessenek el hosszú távon működő, képességeiknek megfelelő álláshelyeket.
Tisztában vagyunk vele, hogy a hosszú távú megoldás felé csak az vezethet, ha hazánkban tisztességes munkáért reális és tisztességes bért fizetnek. Ugyanakkor amíg ezt el nem érjük, álláspontunk szerint addig is jár a családoknak egy olyan fokú védelmi forma, ami a cégeket megilleti.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik frakcióvezető-helyettese
