Az országgyűlési véleménybírság egyre önkényesebb alkalmazása súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságát éppen abban a népképviseleti intézményben, ahol a leginkább teret kellene engedni neki, még markáns vélemények esetében is.
A képviselői munka feltételeinek egyértelműsítése érdekében szükségesnek tartom, hogy Kövér László közzétegye a tiltott szavak jegyzékét és díjszabását, ezért az Országgyűlés jegyzőjeként levélben fordulok a házelnökhöz. Emellett a Jobbik továbbra is választ vár arra, kit és miért sért a cionista jelző. Trágár kifejezéseknek a nemzeti ellenzék szerint sincs helye az Országgyűlésben, de ez nem is jellemezte a nemzet templomát sosem, így indokolatlan volt a felszólalások bírságolásának bevezetése. Ha valakit sértenek az elhangzottak, bírósághoz lehet fordulni elégtételért, a Jobbik szerint ez elégséges, az pedig elfogadhatatlan, hogy a kormánytöbbség pénzbüntetéssel sújtja a neki nem tetsző véleményeket.
A bírságolás egyre szélesedő, önkényes gyakorlata eleve Alaptörvény-ellenes, mivel az érintett képviselőnek teljes mértékben hiányzik minden eljárási joga (például a védekezés lehetősége a „hallgattassék meg a másik fél is” alapelve szerint), a döntéssel szemben pedig semmiféle fellebbezési lehetőség nincs, hiába ír elő az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése elvileg mindenki számára jogorvoslati lehetőséget.
A Jobbik azt várja az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg az Országgyűlésről szóló törvény Alaptörvény-ellenes rendelkezéseit, mivel azonban már a képviselőktől is megvonták az Alkotmánybírósághoz fordulás jogát, így Szabó Mátét, az alapvető jogok biztosát kérte levélben a Jobbik, hogy kezdeményezzen eljárást e szervnél.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik frakcióvezető-helyettese és az Országgyűlés jegyzője
