Érdekes cselekmény és remek korkép jellemzi A félszeműt, melyhez a Cartaphilus Kiadó filmregény-sorozatának egyik legkiemelkedőbb tagjaiként a magyar olvasók is hozzájuthatnak. Charles Portis immár tényleg világhírű regénye önmaga miatt is méltó az ismertségre, ám az igazi modernkori népszerűséget a Cohen fivérek filmadaptációja hozta meg a könyv számára is – mely egyébként sokak szerint 2010 egyik legjobb alkotása lett, nem véletlen tehát a begyűjtött tíz Oscar-jelölés sem.
A történet szerint a tizennégy esztendős Mattie Ross apjával aljas gyilkos végez az arkansasi Fort Smithben: megfosztja életétől, lovától és százötven dollárjától. Mattie felkerekedik, hogy megbosszulja apja halálát. Felfogadja a környék legkomiszabb rendőrbíróját, a züllött magányos, mogorva, és főleg félszemű Rooster Cogburnt, és együtt indulnak az Indiánvidéken garázdálkodó gyilkos üldözésére.
A cselekményt az újabban divatos, és gyakran alkalmazott módon egyes szám első személyben beszéli el a történeteket idős korában felidéző Mattie, aki az események kronológiája mellett az ő és Rooster szokatlan kettőséről, valamint a hozzájuk csatlakozó pénzsóvár fejvadász kalandjairól s önnön megpróbáltatásairól is számot ad, mégpedig stílusosan, a maga sajátos hangján – amely egyszerre tartalmaz fanyar humort, és kissé „pre-feminista” csipkelődést is.
Charles Portis az amerikai irodalom egyik legegyénibb hangú szerzője. A legendás írónak ez a műve igazi szilaj amerikai klasszikus, egyszersmind felejthetetlen mestermű, mely ráadásul az érdekes történet mellett – ami igazából azért, szépirodalmi regényhez illően, nem annyira mesterségesen fordulatos, mint egy egyszerű „ponyvakrimi” – érdekesen bemutatja azt a „félvadnyugati” világot, mely a mai magyar észnek, főleg a modern Amerika ismeretében oly felfoghatatlan, ám mégis legendásan vonzó (gondoljunk csak sok más sikeres westerntörténetre).
A regényből 2010-ben mind a kritikusok, mind a nagyközönség által nagyon szeretett film is készült, melynek két főszereplője Hailee Steinfeld és Jeff Bridges, két rendezője pedig a kultikus hírű Ethan és Joel Coen. Érdekesség, hogy bár az alkotást tíz Oscar-díjra is jelölték, az Akadémia végül egy szobrot se ítélt oda az alkotóknak – ez mindenesetre legalábbis érdekes ítélet volt, habár azt az évet A király beszéde sikere fémjelezte, így ugyebár semmin sem lepődhetünk meg…
Visszatérve magára az alapműre: a filmváltozatot szeretőknek is érdemes elolvasni, egyrészt mert két, bár egy tőről fakadó, de különböző, külön-külön is színvonalas alkotásról beszélünk, másrészt pedig azért, mert dacára a rövid terjedelemnek, bőven ad többletet az adaptációhoz képest. Egyébként pedig a szépirodalmat, a westernt, Amerikát, a minőségi könyveket, vagy ezek bármelyikét kedvelőknek feltétlenül ajánlott A félszemű.
