Fellángol az emberek és az óriások ősrégi háborúja, amikor egy fiatal parasztlegény véletlenül kaput nyit világaink között. A régóta száműzött óriások visszakövetelik egykor elveszített földjüket, Jack (Nicholas Hoult) pedig kénytelen felvenni velük a harcot, hogy megállítsa őket. A királyságért, a népért és egy bátor hercegnő (Eleanor Tomlinson) szerelméért szembe kell néznie a megállíthatatlan harcosokkal, akikről azt hitte, csak a legendákban léteznek. Most előtte nyílik meg a lehetőség, hogy maga is legendává váljon… Ahogy mindenki, Bryan Singer rendező is izgalmas és kalandos történeteken nőtt fel, melyek a jó és a rossz harcáról, nagy utazásokról, a boldogság kereséséről szóltak, és küzdelmekről szörnyek uralta világokban. Egyik ilyen kedvenc története volt a fiatal Jack meséje, akinek ijesztő óriásokkal kellett megküzdenie. „Mindig is az tetszett a történetben, hogy rendkívül egyszerű, mégis rengeteg lehetőség rejlik benne” – mondja.
Ezt a mesét nemzedékek őrizték meg emlékezetükben a 12. század óta, és számtalan variációja létezik a különböző kultúrákban. Egyes részleteit vidékenként eltérően, helyi sajátosságokkal kiegészítve ismerik, de a vonzereje mindig és mindenhol a hősök iránti szeretetünkben és a legmélyebb félelmeinkben rejlik. Erről a talajról nőtt ki a történet moziváltozata, az új dimenziókba emelt ismerős mese, hogy egy látványos, ám veszélyes világba ragadja el a közönséget.
„Az volt a célom, hogy érzékletesen keltsek életre egy legendát – mondja Singer. – A gyerekkori elképzeléseket és a mesekönyvek illusztrációit akartam valóságossá tenni; nagy léptékben, akciókkal és drámával, és egy öt mérföld magasba nyúló babszárral. Történetünk lazán kapcsolódik olyan mesékhez, mint Az égig érő paszuly (Jack and the Beanstalk), valamint a régebbi és sötétebb Jack the Giant Killer, mely Arthur király legendájához tartozik. E kettő elemeit kombináljuk a saját ötleteinkkel, hogy új köntösben, új történettel és szereplőkkel keltsük életre a karaktereket és a világukat, méghozzá egyfajta hangsúlyozott realizmussal.”
Singer verziója a klasszikus meséhez hűen kezdődik, az egyszerű parasztfiúval, aki a lovát elcseréli egy marék babra, melyből hamarosan hatalmas babszár nő, egészen az égig, és összeköti a földet az óriások birodalmával. Bár a fiú nem készült fel a rá váró veszélyekre, sikerül felnőnie a feladathoz, és helytáll az emberevő óriásokkal szemben, nemcsak az erejére, hanem a leleményességére és a bátorságára is támaszkodva.
Singer olyan óriásokat álmodott meg, amilyenekkel ritkán találkozhatunk. Ezek ugyanis nem a megszokott lassú észjárású, ügyetlen mamlaszok, hanem fürge és ravasz lények, akik ugyanúgy hajlamosak a rivalizálásra, a hiúságra és az erőszakra, mint az emberi halandók, akiket mellesleg szeretnek felfalni. Jacknek ilyen körülmények között kell teljesítenie küldetését, melynek nemcsak egy nő szerelme a tétje, hanem a királyság alattvalóinak élete, és valószínűleg az egész világ sorsa.
A történet meghatározhatatlan helyen és időben játszódik, jóllehet első pillantásra a középkori Angliában járunk. Ám a középkori kulisszák és kellékek keverednek a szereplők modernizált öltözékével, beszédstílusával, így Cloister nyilvánvalóan a fantázia birodalmába tartozik. Mint minden jó mese, ez is örök értékekről szól: állhatatosságról, önfeláldozásról, és mindazokról a dolgokról, melyeket a szerelemért teszünk.
Forrás: InterCom
