Kullancs elleni védekezés, tények és tévhitek
A kullancsok most a legaktívabbak: a városokban is jelen vannak, és akár házi kedvenceink egészségét, életét is veszélyeztethetik. Dr. Földvári Gábor, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Parazitológiai és Állattani Tanszékének adjunktusa segítségével összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat, tévhiteket.
A kullancsok elleni védekezés egyik legbiztonságosabb módja, ha soha nem hagyjuk el otthonunkat, és házi kedvenceinket is szobafogságra ítéljük. A találkozás egészségügyi kockázata azonban megfelelő óvintézkedések mellett közel sem olyan nagy, hogy ilyen drasztikus lépésre kellene elszánni magunkat. Az óvatosság azért nem árt a városi parkokban, játszótereken, kertes házas övezetekben sem! A hazánkban élő kullancsfajok márciustól júliusig, valamint szeptembertől novemberig a legaktívabbak, de egész évben jelen vannak. Kedvelik a sűrű aljnövényzetet, bozótokat, bokrokat, továbbá úgynevezett háromgazdás fejlődési ciklusuk miatt az olyan élettereket, ahol például sünök, madarak, háztáji és háziállatok fordulnak meg.
Vannak, akiket jobban „szeretnek”
Dr. Földvári Gábor, noha 12 éve kutat aktívan utánuk a természetben, ritkán kerül a kívántnál szorosabb kapcsolatba a kullancsokkal: „Vannak emberek, akiket feltehetően a leheletük és izzadságuk egyedi összetétele miatt jobban kedvelnek, és szűk, betűrt ruházatuk, összefogott hajuk vagy sapkával védett fejbőrük ellenére is előszeretettel másznak rájuk. Pedig az ember valójában zsákutcát jelent a kullancsok számára, hiszen véletlenül kerül a rendszerbe. A természetben a kullancsok gazdaállatai (emlősök, madarak, gyíkok) nagyon gyakran kerülnek kapcsolatba ezekkel a vérszívókkal hosszú évezredek óta. Ehhez képest az ember életmódja révén nem ideális gazda a kullancsok számára. Ha ugyanis belénk fúródik egy nőstény, minimális az esélye annak, hogy 10-12 napig vért szívjon, majd egy hímmel találkozzon, megtermékenyítés után lepottyanjon, és a talajon petét rakjon. Sokkal valószínűbb, hogy észrevesszük és eltávolítjuk. A ritka és viszonylag rövid ideig tartó találkozás az oka annak is, hogy immunrendszerünk nem szokott hozzá a kullancsok által terjesztett kórokozókhoz, így intenzív reakciót mutatunk, betegség alakulhat ki.”
Megbízható repellens védelem a vérszívók ellen
Kedvenceink esetében azonban sajnos nem ilyen egyértelmű, hogy gyors véget ér a találkozás. A kutyák, macskák magasságuk és szőrzetük miatt nemcsak a kullancsokkal való találkozásnak vannak intenzívebben kitéve, hanem annak is, hogy az általában a kórokozók bejuttatásának szempontjából kritikus 24 órán belül nem vesszük észre rajtuk az élősködőket. Ez gyakran még akkor is igaz, ha az állat szőre rövid és világos. Ezért ajánlott egész évben minőségi kullancsellenes készítményt használni, amely hosszú távon védelmet biztosít, a tapasztalatok szerint ugyanis gyakran megfeledkezünk a rendszeres havi alkalmazásról. Nagyon jó védettséget nyújthat, és minden igényt kielégíthet például egy repellens (a kullancsok táplálkozását gátló) nyakörv, amelynek vérszívást megelőző és kullancsölő hatása egyaránt bizonyított. Kedvenceink számára így – az emberrel ellentétben – gyakorlatilag teljes védelmet biztosíthatunk, megelőzhetjük, hogy a kullancs az állat bőrébe fúródjon és betegségeket okozzon.
Azért fontos megelőzni a kullancs befúródását és vérszívását, mert a kullancsok fertőző betegségeket terjesztő kórokozókat adhatnak át. Egy korábbi vizsgálat során a kutyákból eltávolított és bevizsgált, a kórokozó terjesztéséért felelős kullancsfaj egyedeinek körülbelül 30%-a hordozta a Babesia canis-t. Ez az egysejtű parazita a kutyák babéziózisát okozza, amely egy, csupán korai stádiumában jól kezelhető, gyakran halálos kimenetelű betegség. Első körben a gazda felelőssége felismerni a bajt, a levertséget, fáradtságot, étvágytalanságot (később már a hányást, kávébarna vizeletet is), és ha ezt tapasztalja, haladéktalanul állatorvoshoz kell fordulni. A kezelés költsége azonban egy spot-on vagy nyakörv árának a többszöröse is lehet, körülbelül 10 ezer forinttól akár 100 ezer forintig is terjedhet.
Nagy ritkán persze a leginnovatívabb szerek használata mellett is előfordulhat, hogy az állat bőrébe ágyazódott, elpusztult kullancs nem lökődik ki azonnal. Ezért legalább a hosszabb séták után óvatosan tapogassuk át kutyánkat, macskánkat, elsősorban a nyak és a fej környékén. Ez ugyanolyan elővigyázatosság, ahogyan magunkat vagy családtagjainkat is átnézzük a nap végén (lehetőleg egy erős fényű zseblámpával), különös figyelmet fordítva a hajlatainkra, hosszú hajú gyermekek esetén pedig még a hajas fejbőrre is. Ha kullancsot észlelünk, mindig tekergetés nélkül, egyenesen húzzuk ki egy csipesz vagy akár a körmeink segítségével.
10 tévhit a kullancsokról
1. A kullancs messzi erdőkben él
A városi zöldövezetek, parkok, futtatók, sőt még a gondozott kiskertek is a kullancsok gyakori előfordulási helyei lehetnek. Vannak kullancsfajok, amelyek valóban gyakoribbak lombhullató erdeinkben. Egy négyzetméteren több száz, egy hektárnyi (számukra megfelelő) területen több millió egyed is élhet.
2. Télen nincsenek kullancsok
Egy hosszabb, fagyos időszak során valóban nincsen kullancsveszély, de egy enyhébb télen végig aktívak lehetnek, így hazánkban gyakorlatilag 12 hónapos kullancsaktivitásról beszélhetünk, a két leggyakoribb faj esetében erős tavaszi és őszi csúccsal.
3. Az EU tiltja a kullancsok elleni permetezést, ezért számuk az elmúlt években jelentősen megnőtt
Kullancsok ellen a környezet permetezésével védekezni nem célszerű, mivel a nagyobb hatékonyság elérése érdekében rendkívül nagy mennyiséget kellene kijuttatni az adott vegyszerből a környezetbe. Ez a kezelés az anyagi vonzata mellett a járványügyi kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szakmai központok (WHO, CDC, ECDC) részéről is ellenjavallt. Valószínűleg ez az oka, hogy az EU-ban jelenleg nincs regisztrált szer, amelyet ilyen célból használni lehetne. A kullancsok egyedszámának vagy aktivitásának az elmúlt években történő növekedése megállapításához nem áll rendelkezésünkre elegendő adat.
4. A kullancsok rövid életű rovarok
A kullancsok nem rovarok, a pókszabásúakhoz sorolt ízeltlábúak. Erős ellenálló képességű atkák, fejlődési ciklusuk akár 8 évig is eltarthat.
5. A kullancs a fákról ugrik ránk
A kullancsok ugrani nem képesek, általában az aljnövényzetről, esetleg a bokrokról másznak az állatra vagy emberre.
6. Az ultrahangos riasztókészülékek hatásos kullancs elleni védelmet jelentenek
Ezt tudományos vizsgálatok nem támasztották alá.
7. Sör, pálinka, fokhagyma vagy B-vitamin fogyasztásával távol tarthatjuk a kullancsokat
Ezt tudományos vizsgálatok nem támasztották alá.
8. Ha kullancs elleni készítményt használunk, kutyánk, macskánk teljes biztonságban van
Sajnos ez nem feltétlenül igaz. Különböző minőségű és hatóanyag-tartalmú szerek vannak jelen a piacon. A háziállatok biztonsága például repellens termékek (pl. Bayer Foresto) használatával valóban közel 100%-osra növelhető.
9. A kullancsot tekergetéssel vagy olajos, „szagos” krémmel bekenve távolítsuk el
Ez a legrosszabb, amit tehetünk. A kullancs ilyenkor elkezd fuldokolni, ezért megnőhet az esélye a kórokozók szervezetbe jutásának.
10. Ha kullancsot találunk magunkban, érdemes orvoshoz fordulni
Amennyiben egy napon belül eltávolítjuk a vérszívót, akkor nem valószínű, hogy bármilyen kórokozóval fertőződnénk. Ha viszont esetleg napokkal később távolítja csak el az orvos a kullancsot, addig jelentősen növeltük a várakozással az esetleges fertőzés veszélyét is. A legfontosabb szabály: amint kullancsot látunk magunkban vagy háziállatunkban, minél hamarabb távolítsuk el.
