Megvitatta és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlésnek elfogadásra javasolja a megye fejlesztési célrendszerét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által életre hívott Borsod-Abaúj-Zemplén megye tervezési munkacsoportja. A munkacsoport február 11-én tartotta ülését. A 2012-ben alakult grémium munkájában a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat szakemberei mellett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Miskolc város, a Miskolci Egyetem, a BOKIK és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara, a megyében működő Leader szervezeteket képviselő Bükk-MAK Leader Kft., a Borsod Volán, valamint a Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség delegáltjai vesznek részt.
Fejlesztési célok
A februári ülésen elhangzott, hogy a stratégiai célok meghatározásánál fontos szempontként vették figyelembe megyénk gazdaságának hagyományait, természet-földrajzi adottságait, munkakultúráját. Ebből kiindulva – első helyen – a foglalkoztatás és az innováció azon területeire koncentrálnak, amelyekben Borsod-Abaúj-Zemplén gazdasága előnyös helyzetben van, tehát a beavatkozások gyors sikereket eredményezhetnek. Ennek elérése érdekében azokra a gazdasági központokra fókuszálnak, ahol a versenyképesség feltételei a reális siker reményében fejleszthetők.
Nagy hangsúlyt kapnak a fejlesztési tervek között a már említett központokon kívüli területek is. A cél esetükben az, hogy ezekben a régiókban is alakuljanak ki – a gazdasági és környezetvédelmi szempontok szerint – a fenntartható foglalkoztatás feltételei, erősödjön a térség népességmegtartó képessége.
A célok között szerepel továbbá, hogy a hagyományos és megújuló energiaforrások hasznosításával visszaállítsák megyénk pozícióját a hazai energiatermelésben.
Lényeges, hogy megyénk az erősségek, a fejlesztési célok bemutatásával vonzóvá váljon a befektetők, a vendégek és az itt élők számára.
Gazdasági tengelyek
A tervezési munkacsoport által elfogadott fejlesztési célrendszer gazdasági tengelyekre osztja megyénket, és ezek sajátosságaira építi a stratégiai terveket. Az első az úgynevezett „borsodi tengely”, vagyis Miskolc térsége – benne Tiszaújvárossal és Kazincbarcikával -, ahol meghatározó a gépgyártás, a mechatronika, a vegyipar, és jelen van az informatika és a szolgáltatóipar is. Miskolcnál pedig a Miskolci Egyetemre, és a kutatóintézetekre alapozva a kutatás-fejlesztés és az innováció a kiemelt terület. Ehhez a tengelyhez tartozik még Ózd térsége, ahol a gazdasági környezet javításán túl fontos a közösségi alapon szervezett foglalkoztatás megvalósítása.
A következő Tokaj-Hegyalja, és Zemplén, ezen belül Sárospatak, Sátoraljaújhely, ahol a természeti értékek, a turizmus, a szőlő- és borkultúra, a vadászat, a kézművesség, a szálláshelyek, élelmiszer- és feldolgozó ipar minőségi fejlesztése a cél.
Az abaúji és csereháti térség esetében – a hagyományokra alapozva – a mezőgazdasági, kertészeti termelést, a termékek élelmiszeripari feldolgozását helyezi központba a terv.
Míg Mezőkövesd és Tiszaújváros körzetében a magas színvonalú logisztikai szolgáltatások megteremtése is cél.
A tervezési munkacsoport elfogadta azt a javaslatot,, hogy a szabad vállalkozási zónákat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a fejlesztési célrendszerben foglaltak alapján alakítsák ki.
