Hiába beszél a kormányfő arról, hogy „nincsen semmilyen áthárítás”, sem a bankadót, sem a tranzakciós adót, sem pedig a közműadót nem tudják áthárítani a lakosságra, ezt mégis megteszik, ráadásul éppen Orbán Viktor kormányának asszisztálásával. Az érintett nagyvállalatok magyarországi tarifái gyakran jóval magasabbak a Nyugat-Európában szokásosnál. Különösen a bankok esetén arcpirító a helyzet, akik – a forrásköltségeik emelkedésére hivatkozva – nem csak az árfolyamveszteséget hárítják át a devizahiteles ügyfeleikre, de a hitelkamatokat is a kétszeresére emelték 2010 óta. Ez nem csupán az eladósodott családokat nyomorítja meg, hanem a magyar nemzetgazdaság számára is óriási veszteségeket okoz, hiszen az érintett családok jövedelme jelentős részben a bankokhoz kerül, így nem jut belőle a család életszínvonalának növelésére, a magyar gazdaság élénkítésére sem. A kifosztott lakosság, a társadalom 40 százalékát kitevő, létminimum alatt élő emberek nem tudnak már az eddigieknél is komolyabb terheket elviselni, márpedig a kormány minden évben újabb megszorító intézkedésekkel súlyosbítja tovább a helyzetüket.
Elképesztő Orbán Viktor azon állítása is, mely szerint Magyarország pénzügyi oldalról biztos lábakon áll. A magyar gazdaságot ugyanis a 2010-esnél jóval magasabb kamatszinten finanszírozzák, miközben a gazdasági teljesítmény visszaesik, a beruházási ráta drasztikus romlása miatt pedig az is borítékolható, hogy a következő években sem fog a gazdaság növekedni. Emellett az infláció hosszú évek töretlen csökkenése után ugrásszerűen nő, a reálbérek érezhetően csökkennek, így a lakosság életszínvonalának zuhanása sajnálatos tény. Magyarország pénzügyi-gazdasági kiszolgáltatottsága az elmúlt években a lakosság elszegényedésével párhuzamosan fokozódott, így a kormányfőnek az égvilágon semmi oka nincs a valóságot figyelmen kívül hagyó hurráoptimizmusra.
A Jobbik felszólítja Orbán Viktort és Matolcsy Györgyöt, ahelyett, hogy szebbnél szebb tündérmesékkel altatnák egymást, inkább ébredjenek fel. Magyarországnak nem a nép ámítására és a valóság rózsaszínűre festésére, hanem szakmailag megalapozott fejlesztési koncepciókra, kiszámítható adókörnyezetre és hiteles gazdaságpolitikára van szüksége.
Volner János frakcióvezető-helyettes