Ha egy ér, akár szervátültetés, szívinfarktus vagy stroke esetében elzáródik, az érintett szerv oxigénhiányt szenved, és a sejtek vészjeleket juttatnak a felszínükre. Az ELTE Természettudományi Kar és a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont közös cégében dolgozó kutatók egy olyan egyedülálló hatóanyagot alkottak meg, amely megvédi a szervezetet az oxigénhiányt követő károsodástól.
Az EvolVeritas céget az ELTE Természettudományi Kar és a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont kutató-feltalálói alapították. A cég, Pál Gábor és Gál Péter vezetésével, egy emberi fehérje irányított evolúciójával, egyedülálló hatóanyagot hozott létre. A szabadalommal védett EVO24L megakadályozza az oxigénhiányt követő szervkárosodást.
Hogy működik?
Amikor érelzáródás miatt egy szerv oxigénhiányt szenved, például szervátültetés, szívinfarktus vagy stroke esetén, a sejtek vészjeleket képeznek a felszínükön. Vérrögoldó gyógyszerrel, vagy katéteres kezeléssel a vérellátás ugyan helyreállítható, de az oxigént és tápanyagokat biztosító friss vérrel együtt a vészjeleket felismerő immunfehérjék is a helyszínre érkeznek. Egyikük, a MASP-2 proteáz, lavinaszerű gyulladást indít el, ami életveszélyes szervkárosodáshoz vezet.
Az EvolVeritas új hatóanyaga, az EVO24L, a MASP-2 aktívhelyének tökéletes és tartós lefedésével megakadályozza a gyulladás kialakulását, és megelőzi a pusztítást.
Az EVO24L hatóanyagot egy vesespecialista ausztrál kutatócsoport vizsgálta be. Olyan állatmodellt alkalmaztak, amely célzottan a veseátültetést kísérő oxigénhiány miatti szervkárosodás vizsgálatára szolgál. A vizsgálat során a placebót kapott egyedek vesefunkciója összeomlott, míg az EVO24L-kezelt állatok veseműködése és veseszövete ép maradt.
Az ELTE TTK és HUN-REN TTK közös kutatásaiból indult, a feltalálók által alapított spinoff cég irányított fehérjeevolúcióval fejleszt ultra-szelektív, gyulladást és SARS-CoV-2, valamint influenzavírus fertőzést gátló hatóanyagokat, amelyek hasznosításáról a világ vezető gyógyszergyártóival és gyógyszeripari befektetőivel tárgyalnak.
A kutatás részletei az Amerikai Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának rangos folyóiratában olvashatóak.
