Közel százan követelték kiabálva a szerintük elmaradt szociális segélyt a polgármesteri hivatal előtt. Péntekre talán lesz pénz.
Mintegy száz, rendszeres szociális segélyen élő ember, s néhány közmunkás várta hangoskodva Rakaca polgármesterét a hivatal bejárata előtt csütörtökön. A pénzüket követelték. Ilyesmi még nem történt a faluban, a polgármester, aki állítólag Edelényben intézte az ügyes-bajos dolgokat, a hivatal egyik alkalmazottjának telefonhívását követően a rendőrök segítségét kérte. A járőrök kiszálltak, védték a polgármesteri hivatalt (benne az ott dolgozó, akkor éppen egy szem alkalmazottat), nehogy valami baj történjen. Nem is történt, az emberek a hangoskodáson kívül mást nem csináltak. Hangoskodtak, de azt nagyon.
A Szendrői-hegységet határoló Rakaca-patak völgyében található zsáktelepülésen nem egyszerű az élet. És ez a legenyhébb kifejezés. A falu olyan szegény, mint a templom egere. Munkahely alig, a 868 fős településen 214-en kapnak rendszeres szociális segélyt. Jövedelem-kiegészítésként olykor gyógyfüveket gyűjtenek, de azt sem lehet mindig, a csalánnak és társainak ugyanis szezonja van.
„Miből fizessük ki a számlákat?” „Miből vegyünk kenyeret?” „Hogyan rendezzük a gyógyszertári tartozásunk?” „Éheznek a gyerekek!”– záporoztak a kérdések és megállapítások ott jártunkkor. Tudniillik nem kapták meg a segélyüket. A múlt havit is csak két részletben, a másodikat éppen a múlt héten. Mint mondták, az e havit 28-áig kellett volna kifizetnie a polgármesternek, de ez nem történt meg. Sőt. Nem kaptak lakhatási támogatást sem. Havi 4-5 ezer forintot kapnak ezen a jogcímen, attól függően, hol mennyi gyerek van. „Pista idejében ilyen nem történt, akkor rendben jött a pénz, folyószámlára utalták időben” – mondták, utalva arra, hogy a mostani polgármester, Kiss Béla új, 2010 előtt több cikluson keresztül Juhász István volt a polgármester. Pedig Kiss Béla is érthetné a gondjukat: ő is cigány.
Merthogy a faluban alig-alig találni magyart. Nem etnikai problémáról van szó, egyszerűen arról, hogy nincs munka, a szerencsétlen embereknek gyakran betevőre sincs pénzük. Az egyik asszony azt kiabálja, hogy havi 30 ezer forintból kell megélnie, középiskolás gyerekét Miskolcon iskoláztatnia. „Nem tud a gyerek visszamenni a kollégiumba, mert nincs pénz. A villamoson is bujkál, mert bérletre sem futja. Azt mondják most az okosok, hogy nem muszáj tanulni. Most dobjunk el a kiszenvedett hat évet?” – harsogja a levegőbe, csak úgy, mert tulajdonképpen nincs is senki, aki meghallgassa. Aki ott él, tudja mi helyzet, annak nem kell mondani.
Dél körül megérkezik a polgármester, Kiss Béla, az egyik képviselő-testületi taggal, Kiss Csabával. Igyekeznek be a hivatalba, de az utóbbi szóváltásba keveredik az egyik falubelivel. A középkorú férfi azt nehezményezi, hogy nem kap közmunkát, mert alig van, ami meg van, azt a rokonoknak, a „brancsnak” adja a falu vezetése. Kiss Csaba visszaszól: „Te is brancs vagy! Mit brancsolsz?” A lebrancsozott kérdéssel adja riposztot: „Mikor kaptam munkát?” Válasz nincs, a rendőrök a képviselőt elzárják a tömegtől, Kiss Csaba másfelé nem is mehet, mint a hivatalba.
„80 millió forintos adóssággal vettem át a települést. Ebből 50-et már ledolgoztunk, de nagyon nehéz. Most tulajdonképpen nem tartozunk az embereknek, mert a törvény szerint a segélyt minden hónap ötödikéig kell kifizetnünk. 28-a körül általában azért kapták meg, mert volt tartalék, meg tudtuk előlegezni a kifizetéseket. Most nincs” – mondta érdeklődésünkre Kiss Béla. Felvetjük, hogy az emberek azt mondják, a múlt havi segélyt sem kapták meg rendesen, 15 ezret május elején időben, de a maradék 7 ezer 800-at csak a múlt héten. Ezt a polgármester elismeri, arra hivatkozik, hogy inkasszó alá helyezték a számlájukat, ezért volt csúszás. A lakhatási támogatás viszont szerinte rendben van, azzal nincs elmaradásuk, bármit is állítsanak az emberek.
Most egyébként – fűzte tovább – Edelényben és Kazincbarcikán járt, próbálta a segélyre összeszedni a pénzt. Nem egyszerű, havonta 6,5 milliót fizetnek ki ilyen jogcímen, 1 milliót lakhatási támogatásként. Úgy tudja, a pénz holnapra a falu számláján lesz, ezért reggel bemegy Edelénybe, elhozza, s készpénzben kifizeti az embereket. Kérdezősködtünk a közmunka felől is, hiszen azt hallottuk, alig van, ami meg van, az is a „brancsé”. Megtudtuk, tényleg alig van, jelenleg 20-an dolgoznak közmunkán. 10 embernek a faluban van kaszálási dolga, 10 embert a vízmű foglalkoztat. Az viszont nem igaz, mondta Kiss Béla, hogy a rokonok kapnák azt a kevés munkát. Tavaly például 127-en dolgoztak közmunkán, különböző időpontokban és időtartamban.
Kérdeztük a polgármestert, elmondta-e már az embereknek, hogy pénteken lesz pénz. Nem, nem mondta. Mi biztattuk, így kiment a hivatal elé, s bejelentette. Hitték is, nem is. Inkább nem. Azt kiabálták, a hét elején is azt mondta, hogy keddre lesz pénz. Nem lett. Hiába tehát a bejelentés, az emberek tovább zúgolódnak, a polgármester lemondását követelik. „Ha te nem tudod eltartani a falut, mint polgármester, add be a csődöt, és az állam majd adja nekünk” – kiabálja az egyik asszony, nyilván arra utalva, hogy szerinte a polgármester minden baj forrása, az államtól e célra kapott pénzt elsinkófálja. Persze, nem teheti, a segélyre szánt pénz csak segélyre mehet.
„Egyszerűen képtelenek megérteni a fővárosban, mi történik vidéken, a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben. Ezeket az embereket nem ütni kellene, hanem segíteni. Munkahely kell ide, az embereket pedig nem bűnözőként kellene kezelni ” – mondta Komjáthi Imre, a Munkát, Kenyeret Egyesület elnöke. Őt a helyiek hívták ki Rakacára, hátha tud segíteni. Persze, hogy nem tud, hogyan is tudna, azt tudja csak tenni, hogy felhívja a problémára a figyelmet. Az mindenesetre szerinte járhatatlan út, amit a jelenlegi kormány tesz, vagyis, hogy nem vesz tudomást a mélyszegénységről, arról, hogy emberek egyik napról a másikra élnek. És bizony gyakran éheznek.
Akárkinek is van itt most igaza, szinte lényegtelen is. A kilátástalanság az, ami elkeserítő, nem az, ami történt.
P.G.-eszakonline
