Május 5-én közel négy évnyi szinte teljes üzemszünet után először ismét személyszállító vonat közlekedett az Északerdő Zrt. által üzemeltetett Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LÁEV) Mahócai szárnyvonalán. A mintegy 150 kirándulóval és vasútbaráttal megtelt kisvonat Ortástető állomásig, a szárnyvonal járható szakaszának végéig közlekedett.
A két C-50-es kismozdonnyal vontatott ötkocsis szerelvény kevéssel 9:30 óra után hagyta el Miskolc-Dorottya utca állomást, majd útját a Csanyik-völgy felé vette. Az első megálló Csanyik-Erdei Iskola állomásnál volt, ahol lehetőség nyílt röviden megtekinteni az erdészet közelben működtetett „Csanyiki Csemete” erdei iskoláját. Az intézmény gyakran fogad iskolás csoportokat, akik rendszerint kisvonattal érkeznek ide. Az utóbbi időben szinte kizárólag ez jelentette a szárnyvonal alkalmi forgalmát ezen rövid szakaszon.
Az erdei iskola után a különvonat immár a négy éve nem használt szakaszon folytatta útját, vadregényes erdei környezetben Ortástető állomásig. Az érkezés után Mátrai Imre LÁEV üzemigazgató röviden köszöntötte a vendégeket, valamint vázolta a szárnyvonal elmúlt évekbeli történetét. Az utasok ezután kedvük szerint különféle programok közül választhattak: ki egyéni kirándulásokra indult, ki a közeli Vadasparkot kereste fel, de egy fotósvonat is a kínálat részét képezte. A háromkocsis fotósvonat Ortástetőtől Papírgyár állomásig és vissza közlekedett, völgymenetben kedvező napállás mellett számos érdekes helyszínen kínálva kitűnő alkalmat a szerelvény megörökítésére.
A fotósvonat Ortástetőre történő visszatérte után a résztvevőknek egy kis meglepetésben is része lehetett, ugyanis vonattal közelíthették meg a 2010-es esőzések okozta töltésmegcsúszások helyszíneit. A levegőben lógó sínek látványa egészen „kézzel foghatóan” tette láthatóvá, hogy a szárnyvonal miért is csak idáig járható… A további szakaszok újbóli üzembe helyezésének alighanem ez a két töltésomlás a legkomolyabb műszaki akadálya.
A hazaindulás előtt még egy érdekes kis kirándulás várta a résztvevőket, akik a néhai Perecesi Bányavasút egykori Graenzenstein-alagútjának eldugottabb, Baross-akna felőli befalazott végpontját kereshették fel. A befalazott alagút előtt az elfeledett, egykoron alighanem pezsgő élettel teli területen Mártha László, a perecesi bányászat múltjának lelkes kutatója tartott rövid, de annál tartalmasabb ismertetőt az egykori bányavasút, és az alagút történetéről, amely építése idején a maga 2330 méteres hosszával a világ harmadik leghosszabb ilyen építménye volt!
Az alagút megtekintése után a társaság visszatért az erdei vasút Ortástető állomására, majd a szerelvény 16:40 perckor elindult vissza Miskolcra. A résztvevők mondhatni egyhangúlag fejezték ki azon reményüket, hogy máskor is lesz még alkalmuk vonatra ülni ezen vadregényes szárnyvonalon és lehetőleg még eljuthatnak egészen Mahócáig is. A jó hangulatú rendezvény létrejöttéért feltétlen köszönet és elismerés illeti az Északerdő Zrt. és A LÁEV baráti köre illetékeseit.
Jakóts Ádám
