Építőipari cégek nagyszámú bedőlését és a beruházások zuhanásszerű csökkenését jelzi a statisztikai hivatal jelentése. Az Orbán-kormány által ígért gazdaságélénkítés és a körbetartozások rendezése elmaradt, a szektor továbbra is válságban van. Az LMP szerint a kiút a Zöld Beruházási Alap létrehozása, valamint az energiahatékonysági épület-felújítások beindítása. A KSH-jelentés szerint az építőipari termelés 12,3 százalékkal, a rendelésállomány pedig 37 százalékkal esett vissza az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest. Az Opten céginformációs szolgáltató statisztikái szerint szeptember végéig több mint 3000 építőipari vállalkozást döntöttek be. A vállalkozások az Orbán-kormány által ígért gazdasági növekedés helyett az újabb gazdasági visszaesés tényével kénytelenek szembesülni, és pesszimistán tekintenek a jövő évre is. A visszaesés pedig már azelőtt megkezdődött, mielőtt nyilvánvalóvá vált az euró-zóna országokban meginduló recesszió, vagyis a folyamatért a kormány elhibázott gazdaságpolitikája is vastagon felelős.
Az LMP szerint a kormány otthonteremtési programjára szánt összeg alamizsna, amitől az építőipar nem lendül fel. Már régóta folyamatban van az uniós támogatásokon belüli átcsoportosítás szándéka az energiahatékonysági épület felújítások támogatására, de konkrét bejelentés nem hangzott el. Továbbra is megoldatlan a körbetartozás problémája, az alvállalkozók kiszolgáltatottsága. Számos esetben az elvégzett munkák után ki nem fizetett számlák okozzák a kis- és közepes építőipari vállalkozások csődjét.
Az LMP a kormány által figyelmen kívül hagyott alternatív költségvetési koncepciójában azt javasolta, hogy súlyának megfelelő szintre emeljék az energiahatékonysági épület-felújítások szerepét; ebben óriási gazdasági és munkahelyteremtő potenciál rejlik. Az uniós források jelentős csökkenése miatt azonban hazai forrásokból kell új finanszírozási megoldásokat találni. Ezt a célt szolgálná a költségvetési koncepciónkban javasolt Zöld Beruházási Alap. Ez akár évi 70 milliárd forintból gazdálkodva több tízezer munkahelyet tudna létesíteni, és valódi húzóágazattá válhatna – döntő többségben hazai vállalkozások és munkaerő részvételével.
Szabó Zsolt,
az Országos Választmány fejlesztéspolitikai szakszóvivője
