Latorcai János az Országgyűlés hétfő esti levezető elnökeként szabálytalanul „egész napra” megvonta tőlem a szót, holott a Házszabály szerint csak egy konkrét ügyre vonatkozóan lehetne megtenni azt. Így az off-shore cégeket szolgáló kormánypárti javaslatról szóló név szerinti szavazáson már a „nem” szót sem mondhattam ki, látványos fejcsóválásomat pedig nem regisztrálták.
A kézi hangosbeszélővel való demonstratív felszólalásom indokoltságát jelzi, hogy a szokásos hangzavarban sokan azt sem vették észre, hogy ügyrendi javaslatra szót kaptam a levezető elnöktől, s csak ezután vettem kézbe a megafont, hogy végre hallassam a hangom. Számtalan alkalommal tiltakoztam már ügyrendben is, amiért a nemzet templomából zsibvásárt csinálnak főként a kormánypárti álláshalmozók, akiknek hétfő este, a szavazások után megkezdődik a hosszú hétvége, hacsak nem dolgoznak valamit a másik főállásukban a többi napon. Bár a Házszabály kötelező részvételt ír elő az ülésnap végéig minden képviselőnek, de a vitákon rendszerint csak egy-két tucat honatya van jelen még nappal is. A normális emberi léptékkel teljesíthetetlen, szünet nélküli, hajnalokig tartó napirendért a kormányoldal felelős, mely így próbálja éjszakánként a kényes vitákat és annak közfigyelmét elkerülni. Ügyrendi felszólalásomban a múlt hétfői ülésnapot hoztam fel példaként, melynek végére csak heten maradtunk, mindannyian jobbikosok. Ezek után a most hétfői plenáris ülés is kedden hajnalban 5 óra 48 percig tartott, majd reggel 8-kor kezdődött az újabb maratoni ülés…
A szavazások és az azt megelőző záróviták idején olyan hangzavar van a plenáris ülésen, hogy nem lehet hallani a felszólalót, csak a robotkamerák tévéközvetítéseiben hallatszanak tisztán az általa mikrofonba mondottak. Nem csoda, hogy a házvezetés kitiltotta az ülésteremből a kamerákat, hiszen azok hűen tükröznék az ott uralkodó, méltatlan hangulatot. A Jobbik teret biztosítana az alternatív közvetítéseknek, vágóképeknek, hiszen a plenáris ülésen minden közügy, még a keresztrejtvényfejtés, a számítógépes játékok, az étkezés és a szeméthegyek is, melyeket egyes képviselők maguk után hagynak.
Jellemző a kormánypárti levezető elnökre, hogy tűzveszélyességre hivatkozott, amikor leégettem a házvezetést, hogy a működéshez szükséges energiaforrást hosszabbítóval kell megoldanom, ellenben Szanyi Tibor tűzveszélyességét soha nem teszik szóvá, pedig sokszor dohányzik tiltott helyen, a műemlék hamutartókba nyomva el csikkeit.
Novák Előd, a Jobbik alelnöke
