A legolcsóbb energia az, amit fel sem használunk. Európa 2020-ra kitűzött, 20%-os energiahatékonysági céljának eléréséhez megkezdődött a visszaszámlálás. Ha az elkövetkező években nem változtatunk, az EU e célértéknek csupán a felét tudja megvalósítani. Versenyképességünket, a CO2-kibocsátás csökkentése terén vívott küzdelmünk sikerét, sőt, az ellátás biztonságát kockáztatjuk ezzel. Az elmozdulás hiányát a fogyasztók pedig továbbra is a csillagászati energiaszámlákon érezhetik. Az Európai Bizottság a mai napon a fokozottabb energiahatékonyságot célzó, hiánypótló új intézkedések sorára tesz javaslatot annak érdekében, hogy az EU-t visszaállítsa a megfelelő pályára,. Az új irányelvre vonatkozó javaslat intézkedései arra irányulnak, hogy a tagállamok az energiaátalakítástól és -elosztástól kezdve a végső felhasználásig az energialánc minden szakaszában fokozzák az energia hatékonyabb felhasználását célzó erőfeszítéseiket.
„Javaslatunk célja az, hogy hatékonyabbá váljon a mindennapi energiafelhasználás, és segítsünk a polgároknak, az állami hatóságoknak és a gazdaságnak jobban kézben tartani az energiafogyasztást, ami várhatóan egyúttal az energiaszámlák csökkenését is eredményezi. Mindemellett jelentős munkahelyteremtési potenciált is generál az EU-ban” – nyilatkozta Günther Oettinger energiaügyi biztos.
Dióhéjban összefoglalva, a Bizottság egyszerű, ám ambiciózus intézkedéseket javasol:
Jogi kötelezettség energiamegtakarítási programok kidolgozására minden tagállamban: az energiaelosztók és a kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalkozások kötelesek lesznek évente az energiaértékesítésük volumenének 1,5%-át megtakarítani azáltal, hogy a végső energiafelhasználóknál energiahatékonysági intézkedéseket hajtanak végre, például javítják a fűtési rendszer hatékonyságát, dupla üvegű ablakokat építenek be vagy szigetelik a tetőt. Alternatív megoldásként a tagállamok javasolhatnak olyan más energiamegtakarítási mechanizmusokat, például finanszírozási programokat vagy önkéntes megállapodásokat, amelyek ugyanezen eredményre vezetnek, de nem az energiavállalatok kötelezettségén alapulnak.
A közszféra példa értékű szerepvállalása: az állami szervek az energiahatékony termékek és szolgáltatások térnyerését ösztönzik azon jogi kötelezettségük révén, hogy energiahatékony épületeket, termékeket és szolgáltatásokat kell vásárolniuk. Emellett progresszív módon csökkenteniük kell a saját létesítményeikben felhasznált energia mennyiségét, évente teljes alapterületük legalább 3%-án elvégezve az előírt felújítási munkálatokat.
Jelentős fogyasztói energiamegtakarítás: a pontosabb egyedi fogyasztásmérés révén könnyű és díjmentes hozzáférés a valós idejű és a korábbi energiafogyasztási adatokhoz, ami lehetővé teszi a fogyasztók számára energiafelhasználásuk kézben tartását. A számlázásnak a mérési adatokból egyértelműen kiolvasható, tényleges fogyasztáson kell alapulnia.
Gazdaság: a kkv-k ösztönzése energiaaudit végzésére és a bevált gyakorlatok terjesztésére, míg a nagyobb vállalatoknak auditálniuk kell energiafogyasztásukat, hogy ennek segítségével azonosíthassák az energiafelhasználás csökkentésének lehetőségeit.
Az energiatermelés hatékonysága: az új energiatermelő kapacitások hatékonysági szintjeinek nyomon követése, a hatékony hűtési és fűtési infrastruktúra (beleértve a hulladékhő hasznosítását is) stabil tervezésének alapjául szolgáló nemzeti hűtési és fűtési tervek összeállítása.
Energiaátvitel és -elosztás: hatékonyságnövelés annak biztosítása révén, hogy a nemzeti energiaszabályozók döntéseik során, különösen pedig a hálózati díjak jóváhagyásakor figyelembe veszik az energiahatékonysági kritériumokat.
Háttér-információk
A Bizottság javaslata az Európai Tanács (2011. február 4-i), az Energiaügyi Tanács (2011. június 10-i) és az Európai Parlament legutóbbi, az EU várható energiafogyasztásának 2020-ig való 20%-os csökkentését célzó cselekvésre való felhívása nyomán született. A Bizottság legutóbbi becslései – figyelembe véve a tagállamok által az Európa 2020 stratégia keretében saját maguk számára meghatározott nemzeti energiahatékonysági célokat is – azt mutatják, hogy az EU továbbra is messze van attól, hogy képes legyen megvalósítani célkitűzéseit.
E kihívásra reagálva a Bizottság először 2011. március 8-án terjesztett elő új energiahatékonysági tervet, amelyben számos, valamennyi gazdasági szektorban megvalósítandó energiahatékonysági intézkedésre tett javaslatot további energiamegtakarítás elérése érdekében. A tervet mind az Energiaügyi Tanács, mind az Európai Parlament üdvözölte.
A mai napon a Bizottság energiahatékonysági irányelvre vonatkozó jogalkotási javaslatot terjeszt elő – a javasolt irányelv az energiahatékonysági tervben megfogalmazott főbb cselekvések közül többet kötelező érvényű intézkedéssé tesz. A javaslat a kapcsolt energiatermelésről és az energetikai szolgáltatásokról szóló, már létező irányelvekre1 épít, egyetlen átfogó, az energiahatékonyság kérdését mind az energiatermelés, mind pedig a végső fogyasztás terén kezelő jogi eszközzé olvasztva össze azokat.
A javasolt irányelv értelmében a Bizottság 2014-ben értékeli majd az EU 2020-as, 20%-os energiahatékonysági célkitűzésének elérése irányában tett haladást, és szükség esetén további, kötelező nemzeti energiahatékonysági célokat meghatározó jogalkotási javaslatot terjeszt elő.
