A fukusimai katasztrófa nyomán a nukleáris biztonságról vallott nézeteinket
át kell értékelnünk. Az LMP azt követeli, hogy a paksi atomerőmű jövőjével
kapcsolatos döntéseket függesszék fel, amíg a megfelelő teszteket és
biztonsági vizsgálatokat el nem végezték. A fukusimai katasztrófával új időszámítás kezdődött. Bebizonyosodott, hogy
az atomerőművekkel kapcsolatos kockázatokat alulbecsülték, így az ebből
származtatott biztonsági követelmények elégtelenek a katasztrófa
elhárításához. A nukleáris biztonságról vallott nézeteinket át kell
értékelnünk, hiszen Japánban nyilvánvalóvá vált, hogy minden előzetes
számítás ellenére felkészületlenek voltunk. Három hete még azokat a
reaktorokat is biztonságosnak hittük, amelyeket ma – miután részlegesen
leolvadtak és kiégtek – életük és egészségük kockáztatásával próbálnak meg
lehűteni hősies helyi rendőrök, katonák és tűzoltók.
Ez alapjaiban kérdőjelezte és cáfolta meg, hogy a jelenlegi atomerőművek
kockázatainak felmérése és a szükséges biztonsági paraméterek meghatározása
reális lett volna. A fukusimai erőmű esetében az áramellátásra vonatkozó
kétszeres védelem elégtelennek bizonyult, mert a cunamival nem számoltak –
az pedig végül elmosta a független áramellátást biztosítani hivatott
generátorokat. Kérdés, nem kell-e többszörös védelem, amely adott esetben
egymástól függetlenül is el tudja látni az atomerőmű hűtését. A hűtőrendszer
működtetése az erőművek neuralgikus pontja. A paksi erőműnél is felmerül,
hogy szélsőséges esetekre készülve vizsgálták-e azt a lehetőséget, hogy a
hűtővíz egyszer csak nem lesz elég – például drasztikusan alacsony dunai
vízállás esetén, aminek valószínűsége és időtartama az éghajlatváltozás
miatt fokozatosan növekszik. Franciaországban a tavalyi forró nyáron hasonló
okokból több atomreaktort is le kellett állítani.
Az LMP ezért azt követeli, hogy minden, a paksi atomerőmű jövőjével
kapcsolatos döntést függesszenek fel addig, amíg a stressz-teszteket és az
újonnan szükségesnek talált biztonsági vizsgálatokat el nem végezték. Hogy
ezek mire terjedjenek ki, arról kezdődjön nyilvános szakmai konzultáció, a
vizsgálatokat pedig független külföldi szakértők részvételével folytassák
le.
Üdvözöljük Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár a Fenntartható
Fejlődés Bizottság ülésén tett azon kijelentését, hogy hosszú távon meg kell
vizsgálni az új blokkok létesítésének szükségességét. Az LMP eddig is
számszerűsített és hatásvizsgálatokkal alátámasztott forgatókönyveket
követelt arra vonatkozóan, hogy milyen feltételek mellett lehetséges az
ország energiaellátása Paks nélkül.
Mindenekelőtt pedig teljes adatnyilvánosságot akarunk minden, az
atomenergiát érintő ügyben – műszaki, biztonsági, környezeti és gazdasági
téren egyaránt. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a 2003-as üzemzavar
kármentesítéséről és az azt követő újraindításról szóló adatokat csak a TASZ
és az Energiaklub adatnyilvánosságért folytatott 4 éves perét követően, és
akkor is csak részlegesen hozták nyilvánosságra; a kért anyagok felét pedig
azóta sem ismerjük. Méltánytalannak és megalázónak tartjuk, hogy az
atomerőmű élettartam-hosszabbítását, illetve bővítését takaró Lévai- és
Teller-projektek esetében is újabb bírósági perekre van szükség az adatok
nyilvánosságra hozásáért. Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy az élettartamról
és a bővítésről szóló döntés, valamint a szóban forgó több ezermilliárd
forint közpénz sorsa titokban dőljön el.
